Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1041 döntött, hogy „az egész országban titkos legyen a szavazás. " Ez ellen „különvéleményt" nyújtott be Fáy Gyula, Gömbös Gyula és Rubinek István: Ok a javaslatban szereplő nyílt szavazást támogatták.14 6 Tehát ezt a csatát Nagyatádi Szabó és hívei még megnyerték, e kérdésben még az ellenzékkel is újra össze tudtak fogni. A bizottság által megvitatott és néhány apróbb módosítással megváltoztatott törvényjavaslat február 11-én került a nemzetgyűlés elé. Általános vitája pedig csak 13-án kezdődhetett meg. E vita megmutatta, hogy a kormánynak a nyílt szavazásra irányuló javaslatát a többség le fogja szavazni. Közben, — Nagyatádi Szabó és Gaal Gaszton kezdeményezésére — tárgyalások kezdődtek a kormány és az ellenzék között a javaslat további módosítására nézve. Bethlen és Klebelsberg azonban csak jelentéktelen engedményeket tettek az ellenzéknek. Február 15-én még mindig folytak a kompromisszumot kereső tárgyalások, megegyezés azonban nem jött létre. így Nagyatádi Szabó sem érte el célját, hogy a nemzetgyűlés szavazzon a választójogi törvényjavaslatról, mert annak többsége a vidéki nyílt szavazás ellen foglalt volna állást. Az ellenzéki politikusok azonban eltaktikázták ezt a lehetőséget. Ennél többet akartak elérni, amit viszont Bethlen és Klebelsberg nem adott meg. Az ellenzék úgy gondolta, ha a nemzetgyűlés nem szavaz e törvényjavaslatról, akkor alkotmányjogilag a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján kell a kormánynak a választásokat megtartani. 16-án délben az Egységes Párt a parlamenti könyvtár olvasótermében értekezletet tartott. Itt a miniszterelnök közölte a képviselőkkel: a választójogi törvénytervezet rendeleti úton való bevezetésének törvényességi megítélésére országbíró értekezletet akar összehívni. Biztosította a pártot, hogy a nemzetgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat szellemében akarja megváltoztatni a Friedrich-féle választójogi rendeletet. A képviselők ezt tudomásul vették és a Szózat szerint ünnepelték Bethlent. Az értekezlet után Nagyatádi Szabó így nyilatkozott: „Én a magam részéről a kormánynak ezt a lépését helyesnek tartom, és azt hiszem, hogy amit ebben a kérdésben az ország legmagasabb állású bírái és közjogászai meg fognak állapítani, abban az ország közvéleménye a legteljesebben megnyugodhat."14 7 így nem tudjuk megállapítani, reménykedett-e még a titkos választójogban, vagy tudta, hogy azt már nem lehet megvalósítani. Ha ez utóbbi volt igaz, akkor a parasztpolitikus e nyilatkozattal a személyes politikai felelősség alól próbált kibújni. Közismert, hogy Bethlen, — mivel választójogi törvényjavaslatát a parlamenttel nem tudta elfogadtatni és annak két éves mandátuma is lejárt — február 16-án kormányzói leirattal feloszlattatta a nemzetgyűlést. „Mi nem vagyunk osztálypárt..." A nemzetgyűlés feloszlatása után az Egységes Párt képviselői és nem-képviselő tagjai az Eszterházy utcai pártkörben búcsúlakomát rendeztek. A késő éjszakába nyúló banketten számos pohárköszöntő hangzott el. Bethlen szerint „fordulópont előtt áll a magyar politika," mert „még nem teljes a konszolidáció ebben az országban, mert hiányzott a parlament konszolidációja." Ez pedig azért hiány-146 Az 1920. évi február hó 16-ra összehívott Nemzetgyűlés Irományai. XIII. köt. Bp. 1922. 453. sz. iromány. 212-248. 147 Szózat, 1922. II. 17. 3.
