Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1035 vele összehangolt akcióról volt-e szó, hogy Bethlen és a disszidensek előretörését megakadályozzák? Feltételezésünk szerint inkább ez utóbbiról lehetett szó. Nagyatádi Szabó és a liberális agrárdemokraták együttműködését bizonyítja az is, hogy a parasztpolitikus február 7-én este elérte: a választójogi bizottság többsége a titkos szavazás mellé állt. О, a Rakovszkyval való nemzetgyűlési öszszetűzése után, — amit később ismertetünk — azt javasolta a bizottságnak, hogy a szavazás mindenhol titkosan történjék. „Mint politikus — mondotta — az egész politikai pályámon a titkos választójog követelője voltam és ettől most sem térhetek el, annál kevésbé, mert az egész világon titkos szavazás van. A titkosság kérdését egyúttal a legalkalmasabb eszköznek tekintem arra is, — és nagyon sajnálnám, ha e kérdésben csalódnám, — hogy az ellenzéki képviselőket, akik e választójoggal szemben mindenféle kifogásokat találnak, a titkosság megadásával leszereljük, úgy hogy ebből a törvényjavaslatból törvény is lehessen." Nagyatádi Szabó tehát ragaszkodott a választójog titkosságához és úgy látta, hogy annak a törvényjavaslatba való beemelésével azt az ellenzék is törvényerőre engedi emelni. Ezt bizonyította az is, hogy a KNEP nevében Gerencsér István is követelte a vidéki titkos szavazást. A disszidens Fáy Gyula viszont ragaszkodott a vidéki nyílt szavazáshoz. Vele szemben Meskó Zoltán és Kovács J. István és a budapesti Szabó István is a titkos szavazást szorgalmazták. Fáy újabb erősködése után Klebelsberg arra kényszerült, hogy bejelentse: „a kormány — miként azt a miniszterelnök is jelezte — a nyilvánosság és a titkosság kérdésében nem csinál kabinet-kérdést." A bizottság ezután a törvényjavaslat eredeti szövegét 6 szavazattal elutasította, majd 7 szavazattal Nagyatádi Szabó indítványára a szavazást valamennyi választókerületben titkossá tette.138 E siker után másnap, február 8-án 14 órakor Gaal Gaszton kezdeményezésére újra összeültek az ellenzék vezérei Bethlennel és Klebelsberggel. E megbeszélésről az ellenzék vezérei úgy távoztak, hogy a másnapi tárgyaláson sikerül majd a megegyezés a kormánnyal a vitás pontokban. Ezért a választójogi bizottság aznapi ülésén ismét megjelentek az ellenzék delegáltjai. Meglepetésükre azonban éppen a vitás kérdésekben, — mint például, hogy a bíróság vagy a közigazgatás vezesse-e a választásokat, és a kisebbségi képviselet kérdésében — a kisgazdapárti képviselők és Nagyatádi Szabó minden alkalommal leszavazták javaslataikat. Csak azt az ellenzéki javaslatot támogatták, hogy a jelöltállításkor adott aláírásokat ne tekintsék leszavazásnak. Ezért az ellenzék tagjai — Rassay kivételével — újra távoztak a választójogi bizottság értekezletéről.13 9 Nagyatádi Szabó és Rakouszky az Eskiitt-iigyről Bethlen és a disszidensek Kisgazdapártba történt belépésének ellenzéki sajtóértékelései, az elégedetlenkedő parasztképviselők mozgalma, az ellenzék állandó támadásai és főleg a Bethlennel való állandó harc Nagyatádi Szabót is megviselték. Ezt a feszült idegállapotát mutatják a nemzetgyűlésben február 7-én történtek. Rakovszky István egy kormányt bíráló beszédét így fejezte be: „Ez csak olyan 138 MTI 1922. II. 6-9-i kiadásai. Az idézeteket lásd: Népszava, 1922. II. 8. 5. 139 Világ, 1922. II. 9. 1-2.
