Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1005 Bernolák Nándor népjóléti miniszteren keresztül újabb felszólítást intézett a KNEP-hez, amelyben „ismét a szélső legitimisták kizárását követelte." A disszidensek állásfoglalása, az MTI-közlemény és a KNEP-nek szóló felszólítás, mind azt bizonyítják, hogy ekkor még Bethlen is ragaszkodott ahhoz, hogy az új kormányzópártot a pártok egyesítésével, fúziójával kell létrehozni. Ez persze — a változó helyzetnek megfelelően — úgy módosult, hogy a karlistákat ki kívánta szorítani a KNEP-ből. Ami persze most sem történt meg. Ugyanis a KNEP „ún. mérsékelt elemei egyelőre tartózkodó álláspontot" foglaltak el Bethlen követelésével szemben.6 6 Az 5-én elhangzottaliért a parlamenti liberális ellenzék is támadni kezdte Nagyatádi Szabót. Először Buza Barna írt nyílt levelet „Nagyatádi Szabó Istvánhoz," amelyet a Világban 8-án jelentetett meg. Ebben Nagyatádi Szabó és pártja polgári demokratikus forradalomban és földreformjában játszott pozitív szerepének vázolása után azt állította, hogy Nagyatádi Szabó 1919. november végén hagyta el a progressziót, amikor kiegyezett a Rubinek Gyula által vezetett „mágnás kisgazdapárttal" és elfogadta annak földreformját, amit a kurzus földművelésügyi minisztereként nem hajtott végre. Miközben „Bulgáriában, Romániában, Szerbiában, Csehországban, Esztlandban, Livlandban, Kurlandban, mindenütt megcsinálták már - a mi földreformunkat." E súlyos vádakat ellensúlyozandó, azt is írta, hogy „nem a te lelkedből fakadt semmi se abból, ami a két év óta történt." De állította: „Te csak cégér voltál a mai uralom számára." „Bethlennel akarsz te Habsburg-ellenes politikát csinálni, aki tegnàp még erős Habsburg-párti volt? Bethlennel akarsz komoly földreformot, aki legnagyobb ellensége volt a mi földreformunknak? Bethlennel akarsz általános választójogot, aki még Tiszánál is makacsabbul küzdött az általános választójog ellen, s ma is azt hirdeti, hogy az általános választójog követelése okozta az ország romlását?" Kérte Nagyatádi Szabót, gondolkozzon el ezeken. Elismerte: Nagyatádi Szabó és a Kisgazdapárt a trónfosztás miatt szembekerültek a mágnásokkal. De ebből nem az következik, — írta, — hogy Bethlennel kell összefogni, hanem „most már a népre kell támaszkodnotok, most már igazán a demokratikus politikára kell térnetek." Azt állította, hogy a „kisgazda képviselők — az igazi kisgazdák —hajlandók lettek volna a demokratikus útra. Te tetted, hogy a reakcióval mentek. A te segítségeddel tarthatta magát Magyarországon harmadfél éven át a reakció politikája." Buza Barna szerint ebből a helyzetből csak egy kiút van: „Visszatérni a néphez és a demokráciához. Ez jelenti a szabadságjogokat, az általános választójogot, a földreformot és a progresszív adórendszert." Figyelmeztette Nagyatádi Szabót: „Vigyázz! Kegyetlenül súlyos felelősség van rajtad! Két esztendőt elvesztett már Magyarország az egészséges fejlődésből, soha ki nem pótolható két esztendőt. Te is felelsz ezért a két esztendőért.... Még egy reakciós esztendő megkockáztatása, a demokratikus fejlődés további visszaszorítása új katasztrófához vezethet, végzetes katasztrófához."67 66 Világ, 1922. I. 8. 3. Világ, 1922. I. 10. 1. 67 Világ, 1922. I. 8. 6-7. Buza Barna és Nagyatádi Szabó a 1919. január 18-án megalakult Berinkey-kormányban minisztertársak voltak. Közel három éve nem látták egymást, és nem beszéltek. Buza most megírta, hogy a parasztpolitikus akkor buzgón bizonygatta: a Kisgazdapárt „éppen olyan igazi forradalmi párt, mint akár a Károlyi-párt, vagy a szociáldemokrata párt" Emlékeztette
