Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
992 SIPOS JÓZSEF must." Amikor Bethlen tájékoztatta, hogy meg akarja „nyirbálni" az általános és titkos választójogot, közölte vele, hogy „ebbe nem mehet bele, mert aki jó volt vérezni, katonaként szenvedni, annak jónak kell lenni választónak is." Az új választásokról kijelentette: „nem szabad belemenni a nemzetgyűlés életének akár egyetlen perccel való megnyújtásába sem." A földreformról beszélve mindenkit nyugalomra intett, de figyelmeztette a nagybirtokosokat, hogy ezután ne kíséreljék meg a reform elgáncsolását. A reform sikertelenségéért nem engem terhel a felelősség - mondotta, majd hangsúlyozta: „mint eddig soha, ma sem ismer osztály- és felekezeti különbséget." A második királypuccs után azok a „nagy keresztények, akik valaha azzal izgattak a kisgazdapárt ellen, hogy az zsidó párt, ma már lejáratták magukat, mert együtt dolgoznak a nagy zsidókkal a legitimista törekvések megvalósulásán." Ezzel Vázsonyi Vilmos és pártja legitimistákkal való együttműködésére célzott. Megígérte: a párt új életre kel és harcol régi programjáért, „a független nemzeti létért és a nép igaz érdekeiért, a teljes demokratikus átalakításért." Ezután a tömeg percekig éltette.1 1 December 7-én Bethlen a parlamentben ismertette kormánya munkaprogramját. ígérte, hogy a kormány — amint lehet — visszatér a 1918 előtti szabadságjogok biztosításához, ezért felülvizsgálja a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket, rendezi a munkásrétegekkel, az MSZDP-vel a kapcsolatokat, a sajtócenzúrát már a legközelebbi napokban — még a sajtótörvény elkészítése előtt — megszűnteti, a felekezeti békét fenntartja. Kész együtt dolgozni a zsidóság azon részével, amely hajlandó a kormánnyal együttműködni. A koalíciós kormányzást most sem tartotta megfelelőnek és továbbra is az egységes kormányzópárt megvalósítását szorgalmazta. Kitartott a főrendiház reformja, az új választójogi törvény és olyan törvényhatósági reform mellett, amelyek alapján a „politikai hatalmat a középosztály és a középrétegek állandóan a kezükben tarthatják, mert e cél elérésére a mostani választójog nem alkalmas." ígérte még a földreform végrehajtásának gyorsítását, a házépítések állami segítését, a kormányzati takarékosság szigorítását, a külkereskedelem fejlesztését, a közellátás javítását és a főiskolai ifjúság nyomorának csökkentését.1 2 Tehát Bethlen nem akarta megvalósítani a Kisgazdapárt liberális agrárdemokrata szárnyának a rendszer demokratizálására vonatkozó követeléseit. Ezért Nagyatádi Szabó és hívei — a kormány bemutatkozása után — hetilapjukban „Gróf Bethlen távozzék" című vezércikkben megírták: a nemzet többsége és a pártok bizalmatlanok a miniszterelnök politikájával szemben, ezért „alkotmányos törvényeink szellemében távoznia kellene. Tiltakozunk minden olyan önkényeskedő hatalom ellen, bárki vagy bárkik legyenek is e hatalom forrásai, hogy a nemzet akarata ellenére akár gróf Bethlent, akár más valakit a nemzet nyakára vezényeljenek, és lehetetlenné tegyék, hogy tőle a nemzet alkotmányos úton megszabaduljon." Ez Horthy Miklós kormányzónak szólt, aki a Kisgazdapárt többségének akarata ellenére nevezte ki Bethlent miniszterelnöknek. Bethlen „legfőbb törekvése, — írták — hogy a kisgazdapártot letörje, és a régi elbukott munkapártot 11 A Kisgazda, 1921. XII. 11. 3-4. A szigetvári gyűlésről beszámoló tudósító szerint Nagyatádi Szabó ,.beszédén valami nagy felszabadulást éreztek a jelenvoltak", úgy érezték, „hogy a régi kemény, harcos nagyatádi Szabó áll" előttük. 12 Nemzetgyűlési Napló. 1921. december 7.
