Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
990 SIPOS JÓZSEF Hogyan és mikor történt tehát az Egységes Párt megalakítása? A Kisgazdapárt szétverésével, a Kisgazdapárt és a KNEP összeolvasztásával, vagy talán mégis a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítésével történt meg az Egységes Párt létrehozása? Milyen szerepet játszott abban Nagyatádi Szabó István, Bethlen István és mások? Ezekre a kérdésekre keresem a választ alábbi tanulmányomban és megkísérlem a szakirodalom ellentmondásait feloldani. Előzmények Az első Bethlen-kormány 1921. április 14-én a Kisgazdapárt (91 képviselő), a KNEP (59 képviselő) és a disszidens csoport (19 képviselő) addigi koalíciója alapján alakult meg. Bethlen a 19-én elmondott programbeszédében kifejtette, hogy a királykérdés kikapcsolásával e három pártnak és az uralkodó osztályok nemzetgyűlésen kívül rekedt csoportjainak egységes pártban kell összeforrnia, mert ezt kívánja a politikai élet konszolidálása. E párt létrehozására 1921-ben több kísérletet tett. Ezek azonban elsősorban a Kisgazdapárt Nagyatádi Szabó által vezetett liberális agrárdemokrata szárnyának ellenállásán megbuktak. Ok nem akartak űj pártot, új vezéreket és főleg új programot, mert attól — joggal — saját politikai befolyásuk csökkenését féltették. Ezt elkerülendő, lényegében mindig a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítését javasolták. Úgy, hogy ragaszkodtak alapvető programpontjaik megvalósításához: a földbirtokreform végrehajtásához, az általános, titkos választójoghoz, a közigazgatás demokratizálásához és a főrendiház eltörléséhez, vagyis a gazdasági, társadalmi, és politikai élet mérsékelt demokratizálásához. Ez persze nem felelt meg az uralkodó osztályok érdekeinek. Ezért 1921 végéig nem is fogadták el a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítésének koncepcióját.8 Ennek eklatáns példája volt 1921. november végén Bethlen egységes pártalakítási kísérlete. A második királypuccs leverése és a detronizációs törvény elfogadása után november 14-én Bethlen felajánlotta kormányának lemondását a kormányzónak. Célja a belpolitikai erőviszonyok tisztázása és az egységes kormányzópárt létrehozása volt. Ennek érdekében fel akarta bomlasztani a meglévő kormánypártokat. Saját programot hirdetett, az alapján kívánta az egyes képviselőket maga köré gyűjteni, és így új pártot alakítani. Ebben a törekvésében támogatta őt a disszidens csoport (19 fő), az uralkodó osztályok parlamenten kívüli csoportjai, a Kisgazdapárt Rubinek Gyula vezette újkonzervatív-agrárius szárnya (24 fő), benne a 6-7 fős Gömbös csoport és a KNEP Ernst-Huszár-Vass csoportjai. E koncepcióval — most is, mint korábban — szemben álltak Nagyatádi Szabó és hívei, a Kisgazdapárt liberális és agrárdemokrata szárnya (48 fő). Ok ellenezték a Kisgazdapárt szervezeti kereteinek felbomlasztását, Bethlen koncepciójával szemben pártjuk kormánypárttá bővítését ajánlották. Ezért hajlandóak voltak a párt nevének és programjának kibővítésére. De a pártba csak azok belépését engedélyezték volna, akik a párt és a miniszterelnök programját is elfogadják. Úgy vélték, hogy a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítése koncepció lehetővé fogja tenni 8 Erről lásd a részleteket: Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége. Századok, 1984. 4. sz. 659-708. és Sipos József: A Kisgazdapárt struktúrája és a bethleni konszolidáció. Parasztkérdés 1890-1930. Szerk.: Juhász Antal és Sipos József. Szeged, 1985. 200-233.
