Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 339 rácsai várnagyának nevezte ki.29 6 1505-ben még biztosan várnagy,29 7 azonban még 1513-ban is van szó a Bátoritól járó hátralékos fizetése kifizetéséről.29 8 Felesége Petkei Mihály leánya, Katalin volt, őt és fiát, Miklóst, 1517-ben említik.299 Azonban Gyulai Mihály felesége név nélkül már 1505-ben, Katalin keresztnevével pedig 1506-ban előfordul.30 0 Az após, Petkei vagy Petykei Mihály a Valkó megyei Kalatinc kastély birtokosa,30 1 1493-tól pedig Batthyány Boldizsárral közösen jajcai bán volt.30 2 Mihály 1520-ban még életben volt.30 3 A Gyulai-család pályája és összeköttetései más jellegűek az Ernusztokhoz képest. A köznemesi előkelők vezető rétegébe tartoztak, igaz, ide azzal jutottak fel, hogy jól választották meg uraikat. Családi kapcsolataik részben a hasonló rétegből való familiáristársaik rokonságával kötötték össze őket. Az a rokoni kör, amelyhez tartoztak, részt vett az országos nemesi politikában is. Ugyanezt mutatja az Ernuszt Zsigmond hagyatéki per másik alperesének, Szerecsen Lajosnak példája is. c) A Mesztegnyői Szerecsen-család Az Ernuszt Zsigmond meggyilkolásával vádolt másodrendű vádlott, Szerecsen Lajos Gyulai Jánoshoz hasonlóan a köznemesi előkelőkből származott, családja eredete azonban inkább az Ernusztokéhoz hasonlít. A 14. század első fele végén bukkan fel a padovai Jacopo Saraceno, majd testvére Giovanni, akiket magyarul Szerecsen Jakabnak és Jánosnak neveztek. Jakab először 1349-ben szerepel, utána a jelek szerint sókamaraispán, majd 1352-ben budai polgár, királyi gyógyszerész és pécs-szerémi pénzverőkamaraispán. 1379-ig működik kamaraispánként, hol Pécs-Szerémben, hol ő irányítja az egész magyar pénzverést. Ο vezette be a nevéről elnevezett szerecsenfejes dénárokat. Magyar nemesi családból nősült, birtokot szerzett, az utolsó adat 1389-ből maradt fenn rá. Öccse, János, 1382-ben és 1389-ben harmincadispán, 1385-1388 között ugyancsak kamaraispán volt. 1397-ben János és fiai egy másik padovaival együtt dalmáciai sókamarákat és harmincadokat béreltek Garai bántól, azonban erre az üzletre ráfizettek.304 A Szerecsenek házasság útján Hont megyében jutottak nemesi birtokokhoz, majd pedig a dalmáciai Cherso és Ossero szigeteket kapták adományul. János megszerezte a Somogy megyei Mesztegnyő birtokát is. János és fiai 1397-ben a dalmát szigeteket elcserélték a királlyal Tolna megyei birtokokért (a závodi uradalomért). Mivel pedig belebuktak a dalmáciai üzletbe, fiai (egyik) budai házukat eladták Garàinak. 305 296 Df. 260 153. 297 Df. 260 460. 298 Dl. 82 378. 299 Dl. 49 483. Kőfalvi Tamás szíves közlése. 300 Df. 260 461, Dl. 49 539. (Utóbbi Kőfalvi Tamás szíves közlése.) 301 Koppány i. m. 97. 302 Thallóczy-Horváth i. m. 97. 303 Df. 260 175. 304 István Hermann, Finanzadministration in der zweiten Hälfte des 14. Jahrhunderts in Ungarn, (Dissertationes Archaeologicae de Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae, Ser. II. No. 13.) Bp. 1987, 16-20, 84-88. 305 Mályusz Elemér, Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437, Bp. 1984, 159-160.
