Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
332 KUBINYI ANDRÁS is kiállt Gyulai János mellett. Azt azonban nem tudjuk, hogy János 1494 elején nem váltott-e újra gazdát, és nem állt-e át Ernuszt szolgálatába. 1494. február 18-án minden esetre Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, királyi kincstartó — Kutasi András szolnoki ispán és sókamarás relatiójára — Baranya megyei alispánjainak nevezte ki Teremhegyi Bika Jánost és Gyulai Györgyöt, akiket embereinek, azaz familiárisainak nevezett.22 3 A kinevezés mögött fia kezét kereshetjük, ugyanis János ugyanaznap írt apjának Budáról, hogy a kincstartó kinevezte apját alispánnak. Egyben értesíti, hogy eladott Hampó úrnak — azaz Ernuszt II. Jánosnak — egy lovat 120 forintért — hatalmas összeg! —, amennyiben a pécsi udvarbíró kifizeti, adja át a lovat. Végül a Kutasi-kapcsolat is kiderül a levélből: Kutasi úr haza akarja vinni a feleségét, adjon apja két kocsit, hogy az asszonyt elszállíthassák. Kutasi is nyilván Baranyából nősült.22 4 Nem tudjuk egyértelműen megmagyarázni Gyulai János 1494. június 26-i levelét, amelyet Pécsről küldött apjának és testvérének. Ε szerint itt olyan híreket hallott, ami nagyon nem tetszik neki, ha otthon hallotta volna, nem ment volna vissza ura szolgálatába, de most már eleget kell tennie becsületének. Nem tudja — tette hozzá — hogy ura mit akar vele tenni. Mindenesetre apja vitesse összes otthon maradt ingóságait a szentlászlói kolostorba.225 Corvin ebben az időben foglalta vissza Rokonok várát a Tuz-családtól, viszont május 30-án Bakóczcal kötött egyezséget.22 6 Amennyiben még a herceg volt Gyulai János ura, esetleg ezek miatt akadt volna kellemetlensége, a pécsi helyszín viszont arra utalhat, hogy közben tényleg átállt Ernuszt szolgálatába. Akármelyik feltevés felel meg a valóságnak, János megúszta a nehézségeit, rövidesen megint Corvin szolgálatában tűnik fel. Mint láttuk, 1495. februárjában már a herceg képviseletében járt el. Corvin annyira megbízott Gyulaiban, hogy érte alkotmányjogi viszály lehetőségét is vállalta. 1495. április 25-én szlavón vicebánnak nevezte ki. A kinevező oklevél szerint a bánok által gyakorolt ősi szokás szerint csak Szlavónia tekintélyesebb nemesei közé tartozó familiárisaikat nevezhették ki vicebánná, most azonban a szlavón nemesek — tekintve Mátyás király és fia Szlavóniáért kifejtett tevékenységét — Corvin kérésére hozzájárultak — Gyulai kinevezéséhez.22 7 Ez azonban sértette a rendek érdekeit, ezért II. Ulászló 1496. december 5-én meghagyta Corvinnak, hogy ezentúl csak Szlavónia tekintélyesebb és ősi nemesi családjaiból válassza helyettesét.22 8 1496. augusztus 29-én Gyulai még Bradách Istvánnal együtt vicebán volt,22 9 1497. január-február fordulójától azonban már Alapi Boldizsár és Predrihói Marcinkó a vicebánok,23 0 azaz a királyi rendeletre Gyulaiék leváltásával 223 Df. 260 146. - 1497. május 6-án is alispán: Df. 260 483. 224 Df. 260 529. 225 Df. 260 530. 226 Schönherr i. m. 208-210. 227 Johannes Kukuljevic aliter Bassani de Saechi, Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavonie. Privilégia et libertates regni Croatiae, Dalmatiae et Slavonie, Pars I, Zagrabiae 1862, 230. - Isprave 4. (1961) 3300. sz. 228 Kukuljevic i. m. I. k. 232. 229 Isprave 4. (1961) 3356. sz. 230 Mályusz Elemér, A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban, in: Levéltári Közlemények 13. (1935) 259. 457-458. sz.
