Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
968 SÍPOS FERENC Rákóczi annyit elvakultan is kénytelen megállapítani, hogy megmaradt az egészsége, s gyenge teste megedződött. Mégis azt állítja: kamarásának, Kőrösy Györgynek kastélyt és birtokot ajánlottak Thököly tanácsosai, ha őt megmérgezi!76 (A két szolga — Badinyi János és Kőrösy György — találhatta ki ezeket a meséket, hogy szerepük fontosságát hangsúlyozzák némi jutalom reményében, talán már ekkoriban Zrínyi Ilonánál, vagy később, a felnőtt Rákóczinál. Thökölynek nem állt érdekében a gyermek megölése, birtokaival így is ő rendelkezett - Rákóczi Ferenc halála csak bonyolította volna a helyzetet: a kihalt család birtokai az uralkodóra szállnak vissza!)7 7 Ujabb vádak következnek: a vérhas gyötörte gyermekhez mostohaapja nem hívott orvost; a Bécs alól visszaözönlő törökök, tatárok irányt tévesztve átgázoltak a kuruc táboron, - a kisfiút majdnem agyonnyomta egy lezuhanó nagy sátor; Rákóczinak szolga módjára kellett szolgálnia mostohaapját (a fejedelemnek egy grófot!).7 8 És a végső vád: Thököly szorult helyzetében, hűsége bizonyságául mostohafiát a törököknek akarta túszként átadni.7 9 * * * Rákóczi rosszul emlékezett, az újabb kutatások szerint nem Munkácsról, hanem Sárospatakról indult el Thököly,8 0 s nem Váradra ment, ergo: szokásos hadjáratára akarta magával vinni a gyermeket. A császáriak elől hátrálva lépett bihari területre, s ekkor hívta meg a váradi pasa!81 Badinyi — hisz a történet tőle ered — az eseménysor kezdő pontját (Thököly magával akarta vinni a gyermeket) és végpontját (Thökölyt Váradon letartóztatták) egyenes vonallal kötötte össze, s arra következtetett: Thököly túszként akarta magával vinni Rákóczit, aki Váradról nyílván Konstantinápolyba került volna, s ismerve a török szokásokat, muzulmánt neveltek volna belőle, de ő (Badinyi) Isten segítségével mindezt megakadályozta: imájának hatására tett le Thököly a szándékáról!82 Ha nem túsznak szánta mostohafiát a kuruc király, ha csak szokásos hadjáratára akarta magával vinni, most miért nem engedte el Zrínyi Ilona? Mert attól rettegett, hogy a közeledő császári hadsereg őt beszorítja valamelyik várba, s így férjével minden kapcsolata megszakad. Ha elengedi, nem tartja maga mellett a gyermeket, akkor nemcsak szeretett urától, de fiától is elrekesztik!83 4. Az első sérelmek Zrínyi Ilona és Thököly Imre házasságkötésének következményeiért Rákóczi mostohaapját és a bécsi udvart tette felelőssé. Hitelt adva környezete sugalmazá-76 Rákóczi: Vallomások, 17. 77 Angyal, 1889. 148-149, jegyzetben. Köpeczi-R. Várkonyi, 1976. 29, 33. 78 Rákóczi·. Vallomások, 18. 79 Uo. 19. 80 R. Várkonyi, 1989. 182. 81 Angyal, 1889. 144, 147-148, Köpeczi-R. Várkonyi, 1976. 33. 82 Rákóczi: Vallomások, 19-20. 83 Horváth, 1869. 58-59, 62-63. Vö. Angyal, 1889. 162. 2. jegyzet
