Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
RÁKÓCZI FERENC LIPÓT NEHÉZ GYERMEKKORA 1676-1690 9 57 a felső-magyarországi császári haderő parancsnokának, hogy szép szerével német őrséget helyezzen el Munkácson, Zrínyi Jánost pedig azzal bízták meg, hogy beszélje le nénjét a házasságkötésről.5 2 Zrínyi Ilona ekkoriban még óvatos, sem Thökölyt, sem küldöttét nem engedi be Munkácsra — legalább is így állítja be a dolgot az 1681. november 4-én Caprarának írt feljegyzésében —, de „protestálván egyszersmind eő Kegyelme, hogy ha meg nem hallgatom, Isten s Kegyelmes Urunk eő Fölsége és az egész Keresztény Világ előtt én tartozom adni számot", főember szolgáját küldte ki hozzá. A furfangos memóriáié így adja elő Thököly üzenetét, ajánlatát: „... hogy ha a Méltóságos Fejedelem Asszony arra ígéri magát bizonyos jellel, hogy hozzám jön, én is minden igyekezetemmel azon leszek éjjel-nappal, hogy az eő Fölséghez visszamegyek minden hozzám tartozó hadaimmal edgyütt, és életem fottáig igaz híve leszek eő Fölségének, az törököt is úgy csendesséteném le, hogy az mivel mast kíntelerúttetünk az török szemit bedugni, jövendőben mink, magyarok lennénk azok, kik az alól fölszabadítanánk az Hazát. Járulván az eő Fölség kegyelmessége is, és akkor megmutatnám, hogy nem csak szóval, hanem cselekedetemmel, hogy igaz szolgája s híve vagyok eő Fölségének." Hogy erre az ajánlatra mit válaszolt Zrínyi Ilona?! Mint írja: „én semmi mást választót reá nem adtam, hanem azt, hogy olly dolog lévén, melly az én Kegyelmes Uramat, eő Fölségét és az közönséges jót illeti, azon kívül is Kegyelmes protectioja alatt vagyok neveletlen Árváimmal együtt, hogy eő Fölsége híre és akarattya nélkül semmit sem akarok cselekedni, ha szintén boldog idő volna is, mennyivel inkább mostani boldogtalan időben, hanem elsőben értésére adom eő Fölségének, és valamint Istennek és eő Fölségének teczeni fog, én mindenekben engedelmeskedem parancsolattyának. "53 Nagy a valószínűsége, hogy a fenti ajánlatot Thököly csak a házasságkötés engedélyeztetése érdekében tétette. Angyal Dávid, történész szerint: „Mi Thökölyt illeti, a házasság terve nem volt oly befolyással politikai magatartására, mint történetírásunk hiszi. Ο maga eleinte Zrínyi Ilona, de később inkább az udvar kedvéért mondogatta, hogy kész volna a török és franczia ajánlatait visszautasítani, ha »a hazában megtelepedhetnék és istenes házastársat találhatna magának.« De már kezdettől fogva több oly követelése volt, melytől el nem állott volna a házastárs miatt és még sokáig hallgatott törökre s francziára a házastárs megtalálása után is. Hanem óhajtotta bírni a szép özvegyet, kinek vagyona és rangja épp 1682-ben oly kívánatos mértékben emelték hatalmát."54 1681 karácsonyán jegyezte el Thököly Imre Zrínyi Ilonát, aki 1682. január 8-án a bécsi udvar beleegyezését kérte a házasságkötéshez.5 5 Bölcs és diplomatikus lépés volt! (1682 áprilisában az udvar már nem merte nyíltan ellenezni Zrínyi 52 Késmárki Thököly Imre, 1657-1705. írta Angyal Dávid. Első rész. (Magyar Történeti Életrajzok. Szerkeszti Szilágyi Sándor) Budapest, 1888. (a továbbiakban: Angyal, 1888.) 261. 53 Munkács, 1681. november 4. Zrínyi Ilona előterjesztése Caprarához. MOL A Thököly-szabadságharc levéltára. G. 8. Thököly családjának iratai. 14. cs. Zrínyi Ilona kiadványai CVIII. 3.), 35-36. lap. 54 Angyal, 1888. 263. 55 Márki, 1907. 61.
