Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
RÁKÓCZI FERENC LIPÓT NEHÉZ GYERMEKKORA 1676-1690 9 57 személy) gondoskodott az ifjú pár védelméről, kényelméről, szórakoztatásáról. Ezen udvari személyzet díja készpénzben 42.670 forintot és 70 dénárt tett ki évente, a természetbeni juttatások (ruházat, élelem) értéke pedig 22.286 forint 46 dénár volt (összesen 64.957 forint 16 dénár). A fenti adatsorban nemcsak a pataki katonaság szerepel, hanem az ónodi, a szerencsi, a regéci, az ecsedi, a makovicai, a lednicei, a trencséni és a sárosi is (a 237 kapus drabantból 80 Patakon, 10 Szerencsen, 12 Regécen, 100 Ecseden, 10 Makovicán, 10 Lednicén, 5 Trencsénben és 10 Sároson teljesített szolgálatot; a 152 kék gyalogból 102 Patakon és 50 Ecseden állomásozott; a Rákóczi szolgálatában álló német helyőrség megoszlása: Patakon 40, Regécen 10, Ecseden 51; a 184 lovas katonából 100 Ónodon, 80 E-cseden, 4 pedig Sároson tartózkodott). A 6 plébános közül 2 Tállyán, l-l pedig Ecseden, Sároson, Patakon és Ónodon hirdette Isten igéjét. Az önállóvá vált I. Rákóczi Ferenc ugyanis nemcsak a sárospataki uradalmat kapta meg anyjától, hanem többek között a királyhelmeci, szerencsi, ónodi, tokaji, regéci, ecsedi, makovicai, lednicei, trencséni, csetneki, sárosi, vencsellői várakat, udvarházakat is a hozzájuk tartozó birtokokkal. (Báthory Zsófia feltehetően csak a munkácsi és a hozzákapcsolt szentmiklósi uradalmat tartotta meg saját kezelésében.) Az úgynevezett külső birtokokon — a központ Sárospatak volt! — a papokon, katonákon kívül még 468 személy állt I. Rákóczi Ferenc szolgálatában. Fizetésük 26.136 forint 49 dénár volt évente (ellátás: 16.243 forint 67 dénár, készpénz: 9.892 forint 82 dénár). Összesen tehát 1.401 fizetett szolga élt a Rákóczi-birtokokon, tartásuk évente — ha a természetbeni juttatásokat is pénzben számoljuk — 91.093 forintba és 65 dénárba került!1 0 I. Rákóczi Ferenc szemszögéből nézve a dolgokat, kezdetben minden jól indult: A feleség nemcsak gazdag volt, hanem gyönyörű is. A mézeshetek után Bécsből kinevezés érkezett: I. Rákóczi Ferenc Sáros vármegye örökös főispánja lett. (1666. július 30.)11 1667 októberében megszületett az első gyermek, s mindjárt fiú! November elsején keresztelték meg, fejedelmi nevet kapott: György lett.12 És a jövő szép reményekkel kecsegtetett - apósa előbb lengyel királynak, majd erdélyi fejedelemnek akarta megtenni!13 Aztán gyorsan fordult a kocka: A férj gyengéd szeretete viszonzatlan maradt.1 4 10 OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 107. Vö. Horváth, 1869. 10-11. 11 II. Rákóczi Ferencz fejedelem ifjúsága, 1676-1701. Irta Thaly Kálmán. Második, javított és bővített kiadás. Pozsony, 1882. (a továbbiakban: Thaly, 1882.) 8., Márki, 1907. 45. 12 Márki, 1907. 45. 13 Uo. 46. 14 Horváth, 1869. 11-12. Zrínyi Ilona 1666. március elseje és 1676. március 27. között — vagyis tíz év alatt — három gyermeket szült. Ε tény arra utal — hisz akkoriban még nem ismerték a fogamzásgátlást; egyébként is egy kihalás rémétől fenyegetett családnak inkább a termékenység fokozására kellene törekednie! —, hogy I. Rákóczi Ferencnek nem sikerült rendszeres szexuális kapcsolatot kialakítani feleségével. Összehasonlításul: Zrínyi Ilona második férjét teljes odaadással szerette, mindent megtett azért, hogy Thököly Imrét — akár saját élete árán is! — fiú utóddal ajándékozza meg; 1682. június 15. és 1694 között két gyermeket szült és még egy terhességéről is tudunk. Tíz év alatt három szülés — tizenkét év alatt három terhesség: látszólag semmi különbség a két házasság között. Igenám, csakhogy az első férj szinte állandóan otthon tartózkodott, a második
