Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén IV/889
896 BUZA JÁNOS I. Ferdinánd 1544. évi pénzrendelete a magyar és a török dukát hivatalos árfolyamát szabta meg. Közhely, de természetesen minden rendelet annyit ér, amennyi megvalósul belőle a gyakorlatban. Bécs pénzforgalmában — számos más veret társaságában — jó és gyengébbnek minősített magyar dukátok egyaránt előfordultak, 1542-ben 100 és 105 krajcáros árfolyamukra ugyancsak lehetett példát találni, 1543-ból szintén kimutatható mindkét kurzus, illetve más feljegyzés szerint 3 magyar dukáttal együtt 1 török dukát árfolyama egyaránt 105-105 krajcár4 8 volt. 1544-ben azonban már éreztette hatását I. Ferdinánd pátense, ugyanis a salzburgi és a török dukátokat legfeljebb 100 krajcárban fogadták el.4 9 Maradéktalanul nem ment át a gyakorlatba az uralkodói rendelet, mert 97 1/2 krajcár helyett 100 krajcárban számították a török dukátokat, árfolyamuk azonban 5 krajcárral alacsonyabb lett a kifogástalan minőségű magyar dukátokénál. A kellő < kvalitást azért kell kiemelni, mert időnként hamisított magyar dukátok is felbukkantak, amelyeket természetesen igyekeztek kitiltani a forgalomból.5 0 A későbbiekben az árfolyamok felső határát megszabó helyi és birodalmi szintű rendeletek ellenére emelkedett a dukátok, s általában a nagyobb értéket képviselő arany- és tallérveretek kurzusa. Az 1551. évi augsburgi birodalmi pénz- ( rendelet szerint 102 krajcárban,5 1 majd az ugyanott kiadott 1559. évi "Reichsmünzordnung" értelmében 104 krajcárban maximálták5 2 a magyar s a vele azonos minőségű dukátok árfolyamát, míg a többi dukát kurzusa 102-95 krajcár között járt, majd rangsorban lefelé haladva a koronák következtek a török dukát azonban nem kapott helyet a valvált pénzek között. Az 1544. évi pátens után — Alsó-Ausztriától nyugatra — 1550-ben szabta meg hivatalos rendelet a török dukát árfolyamát. A magyar, a spanyol és a velük azonosnak tekintett dukátokét 102 krajcárban, míg a lengyel, a velencei, a török és minden más német, illetve olasz dukátét — kissé alacsonyabban, de egységesen — 100 krajcárban határozták meg.5 3 A magyar és a török dukát árfolyama közötti különbség ez esetben csupán 2%-os volt. Részben a váltópénzek minőségének tudatos rontása, részben az arany és az ezüst értékarányának változása, továbbá az ezt is figyelembe vevő spekulációs célú pénzkereskedelem és egyéb okok következtében a dukátok árfolyama tovább 48 Carl Schalk: Der Wiener Münzverkehr im XVI. Jahrhundert (II.) Numismatische Zeitschrift 16 (1884) 90-91. 49 „81 Salltzburger und Türkisch tucatén, die ich aus befelch burgermaister und rats, vermug aines ratschlags zu 14 nemen muessen, derhalben wurdet der abgang, in ansehnung, da ich sollich galt nicht teurer als zu 13 10 anwenden mugen,..." Schalk: op. zit. 91. 50 „...die falschen Ungarischen gollt gulden so verruft worden,..." (1546), Schalk: op. cit. 92. 51 ain Hungerischer Ducat oder Goldguldin über hundert und zween creützer ungefährlich,..." Österreichisches Staatsarchiv, Hofkammerarchiv, Patente und Verordnungen. Fase. R.N 2. n. S. 1., ill. I. Ferdinánd ezt követően Bécsben kiadott pátense szerint: „...der ungarische Ducaten oder Goldgulden nicht über 102 Kreuzer der neuen Münze geschtzt werden dürfte,..." Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. Abteilung I. Wien 1986. Bd. II. 65. 52 Bécsben kiadott változata 1560-ban hagyta el a nyomdát. Igen jó minőségű példányt őriznek belőle az Országos Széchényi Könyvtárban is. 53 Landesíurstliches Patent für Tirol und Vorderösterreich. (1550. XII. 10.) Eredeti példányát a Kunsthistorisches Museum (Wien) gyűjteményében láttam, ahol Dr. Helmut Jungwirth igazgató úr hívta fel rá figyelmemetKunsthistorisches Museum (Wien) gyűjt j-néiiysoerj, szívességéért ez alkalommal is köszönetet mondok.
