Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Herger Csabáné: Rekatolizáció eszköztára Magyarországon a 16-18. században IV/871
REKATOLIZÁCIÓ MAGYARORSZÁGON A 16-18. SZÁZADBAN 887 pökséget, 1777-ben a székesfehérvári és a szombathelyi püspökséget. Alapított két görög katolikus püspökséget is, 1751-ben a körösit, 1771-ben pedig a munkácsit6 7 . A heretikusok visszatérítésére kongregációkat szervezett, az áttértek jutalmazására pedig alapítványokat hozott létre. A rekatolizálás feladatának elvégzésére újabb rendeket telepített le Magyarországon és tovább folytatódtak a reformált gyülekezetek katolikus vizitációi, amelyek igen gyakran a protestáns templomok bezáratását eredményezték. A „csendes temetés" tervét Barkóczy Ferenc esztergomi érsek dolgozta ki.68 Ennek főbb pontjait a külföldi könyvek behozatalának megtiltása, a hazai protestáns könyvkiadás cenzúrája, a felsőbb iskolák bezárása, a külföldi tanulmányutaknak6 9 és a külföldön tanult lelkészek alkalmazásának megtiltása, a megüresedett lelkészi állások betöltésébe való beavatkozás és a nyilvános vallásgyakorlás további szűkítése képezte. 1715-ben már 28 oktatási intézmény tartozott a jezsuita I rend irányítása alá. Mellettük megjelent az 1621-ben Itáliában kifejezetten oktatási célokra létrehozott piarista rend is, amely 1765-ben már 21 gimnáziummal rendelkezett. 1761-ben a királynő Barkóczy érseket valamennyi magyarországi iskola főfelügyelőjévé nevezte ki, aki ezzel együtt megbízást kapott egy átfogó 1 oktatási reformprogram kidolgozására. A protestantizmus terjedésében nagy szerepet játszó könyvnyomtatás illetve 1 a nyomdák megszerzése is megvalósult a század derekára. Csak a debreceni nyomda volt kivétel ez alól, amíg a királynő 1774-ben katolikus felügyelő ellenőrzése alá állította azt is. 5. A tolerancia jegyében A gazdaságilag gyorsan fejlődő, befogadó, toleráns politikájáról ismert Poroszország7 0 példáját követve II. József a belső békét és a vallási türelmet választotta ahelyett, hogy —- francia vagy éppen spanyol mintára — a rekatolizációt befejezve tömeges elvándorlás és elszegényedés lehetséges okozója lett volna. Türelmi rendelete abszolutisztikus, kegyelmi aktus volt, nem pedig a törvényes jogok helyreállítása, 1781. december 10-11-én mégis hálafeliratban köszönte meg azt a protestáns vezetők konventje. A pátens a magyar történelemnek egy tragikus korszakát zárta le, megnyitva ezzel az utat a jogegyenlőség elvét hangoztató korai modernizációs törekvések előtt. 67 Lásd: Kajtár István: Arisztokraták a magyar püspöki karban, uo.: 132. 68 Friedrich Gottas: uo.: 9. 69 Barkóczy esztergomi érsek tanulmányi inspector javaslata Mária Teréziához a protestánsok külföldi iskolalátogatása tárgyában 1763. május 27-én. Közli: Klein Gáspár: Az állami protestáns egyetem eszméje a Habsburgok alatt a XVIII. és a XIX. században. Művelődéstörténeti forrástanulmány. In: Teológiai tanulmányok 11. szám, szerk: Csikesz Sándor, 50-53. oldal 70 Poroszország 1671-ben a Bécsből és Alsó-Ausztriából elűzött zsidókat, 1685-ben több mint 10000 francia hugenottát, majd több üldözött vallási kisebbséget (holland mennonitákat, a Salzburg környékéről elűzött piemonti valdenseket és 1694-ben több lipcsei pietistát) is befogadott. Lásd hozzá: Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet /., Budapest-Pécs, 1998, 128.
