Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Herger Csabáné: Rekatolizáció eszköztára Magyarországon a 16-18. században IV/871
REKATOLIZÁCIÓ MAGYARORSZÁGON A 16-18. SZÁZADBAN 873 A jezsuita rend módszerei között kiemelkedő szerepet töltött be az oktatási intézmények kézbevétele és a katolikus szellemben való nevelés. Amikor 1548-ban a rendek „a vallásnak az ő régi állapotába" való visszaállítását tűzték ki célul, ennek egyik sarokköveként az oktatásügy kézbevételét jelölték meg: „Ugyancsak a főpapok tehetségükhöz képest iskolákat is állítsanak, a melyekben az istenfélő tudományt és az igaz vallást kell tanítani, hogy a gonosz tanok ekképen napról napra elenyészszenek és a régi vallás ismét feléledjen...".8 A „gymnasiumokban istenfélő tudományokkal" foglalkozók anyagi ellátását a király feladatává tették9 , az iskolák állítását pedig a „pusztán maradt egyházak fekvőjószágaiból" kellett finanszírozni.1 0 A jezsuita-tanítvány Báthory Zsigmond példájánál még inkább felhívja a figyelmet az oktatási tevékenység1 1 fontosságára Pázmány Péter személye. A Nagyváradon protestáns családban született Pázmányt apja az 1580-ban megnyílt kolozsvári jezsuita gimnáziumban taníttatta, melynek hatására 14 évesen 1584-ben katolizált, 4 év múlva maga is a jezsuiták közé lépett, majd az ellenreformáció második korszakának egyik meghatározó személyisége lett.1 2 A keresztény humanizmus tevékenységét1 3 folytatva a reformátorok irodalmi eszközöket is felhasználtak, gondoljunk akár Sztárai Mihály volt ferences rendi szerzetes iskoladrámáira, egyházi énekeire, akár a „könyvnyomtató reformátornak" nevezett Huszár Gálra. A rekatolizáció eszköztárában is megjelentek erre való reagálásként az irodalmi fegyverek. A protestáns írók sokaságával szemben Monoszlói András, későbbi pozsonyi prépost és Telegdi Miklós pécsi püspök, esztergomi érseki vikárius vette fel az irodalmi harcot. Telegdi 1562-ben magyar fordításban kinyomtatta a jezsuita Canisius Péter Katekizmusát („A kereszténységnek fondamentomiról való rövid könyvecske"), majd a hetvenes évek végén saját prédikációit is 3 kötetben. Átvett több egyházi éneket a katolikus istentiszteletbe, valamint Bornemissza Péter Fejtegetés című írását válaszában a protestánsok közötti egység hiányát hangoztatva kritizálta.1 4 2.2. A jogalkotás A protestantizmus elleni jogalkotás Magyarországon 1523-ban vette kezdetét, amikor a rendi gyűlés határozott arról, hogy a lutheránussá lett heretikusokat 8 I. Ferdinánd 1548. évi dekrétuma VI. cikkely 4. § 9 I. Ferdinánd 1548. évi dekrétuma VII. cikkely 10 I. Ferdinánd 1548. évi dekrétum XII. cikkely 11 Oláh tevékenységéről az iskoláztatás terén, valamint a nagyszombati gimnázium szervezési munkálatairól lásd: Franki Vilmos·. A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században, Budapest, 1873, 57-59. és 323-328. 12 Lásd: Fraknói Vilmos·. Pázmány Péter. Magyar történelmi életrajzok, Budapest, 1886 és Szilas László·. Kis magyar egyháztörténet. Teológiai kiskönyvtár, Róma, 1982, 75-80. 13 Az első magyar bibliafordítások a keresztény humanizmus jegyében születtek: Komjáthi Benedek Szent Pál leveleit, Pesti Mizsér István az evangéliumokat, Sylvester János az egész Újtestamentumot lefordította. Katolikus bibliafordítást csak 1626-ban készített Káldi György. 14 Franki Vilmos: uo.: 346-415. teljes listát ad a 16. század magyarországi nyomtatványairól.
