Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
866 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Bécsből Alsó-Magyarországra, azaz a Felvidék nyugati felébe szintén viszonylag könnyen eljutottak a levelek. Modesto a Roma jelentése szerint főként a vásárokra igyekvő kereskedők vállalták a továbbításukat, máskor jezsuitákkal küldték tovább a római leveleket.183 Erdélybe és a hódoltságba viszont már csak lassan és főként bizonytalanul érkeztek meg a levelek. Nincs madár, amelyik elvinné a levelét, ezért nem írhatott, írta 1627-ben a hódoltságból az olasz anyanyelvű raguzai Alberto Rengjich szerémi püspök, aki máskor is azzal magyarázta a Rómába írt leveleiben, hogy csak ritkán jelentkezett, hogy sajnos, Magyarországon nincsen posta, nem úgy, „mint nálunk".184 Igen jellemző a gyergyói hegyek között, a szárhegyi misszióban élő Fulgenzio da Jesi 1644-ben a Hitterjesztés Szent Kongregációja bíborosainak írt levele: Ehhez az olasz misszionárius előbb három, majd újabb két hónap múlva két utóiratot is írt — azaz legalább öt hónapig nem volt módja arra, hogy a levelét elküldje.185 1644. szeptember 23-án viszont Fulgenzio azzal kezdte a levelét, hogy nem tud gyakrabban írni, most viszont olyan hirtelen jött alkalom arra, hogy továbbítsák a levelét, hogy nem írhat hosszabban.18 6 Pár hónap múlva, 1645 január elsején szintén Szárhegyről azt írta: Sok hónapja nem kapott levelet sem a Kongregációtól, sem a rendi elöljáróitól, ezért most ismét ír Rómába és ezután egy teljes évig várja a választ. Azt is elhatározta azonban, hogy ha ez alatt az egy év alatt sem kap választ, akkor felkerekedik és személyesen megy Rómába.18 7 Erre azonban nem került sor: Fulgenzio 1646. októberében a szárhegyi missziójában pestisben meghalt.18 8 Magyarországgal összehasonlítva, Itálián belül igen gyorsan, mondhatnánk expressz sebességgel jártak a levelek. San Felice, a majdani goai misszionárius, az észak-itáliai Padovában Francesco Ingoli Rómából küldött leveleit egyszer 14, egyszer 12, egyszer viszont mindössze hét nap alatt megkapta.189 Meglehetősen állandónak tűnik a Bécs és Róma közti postaforgalom ideje is, nyilvánvalóan azért, mert a nuncius rendszeres összeköttetésben állt a pápasággal. Barberini bíboros 1637. május 23-án Rómából küldött levelét 35 nappal később küldték tovább Bécsből Giuseppe da Capua misszionáriusnak, ráadásul pár napot igénybe vehetett a bécsi iktatás, postakeresés is. D'Oleggio kapucinus szerzetes a Bécs melletti Bruck an der Leithában egyszer 20, egyszer 21 nap alatt kapta meg a Kongregáció Rómából küldött leveleit. A Róma melletti nazzanoi kolostorban lakó magyarországi ferences misszionárius, Fulgenzio a Roma 25 nappal később olvashatta a Bécsben feladott levelet - márpedig mind a két esetben Bécsből, illetve Rómából még a közeli Bruckba, illetve Nazzanoba is továbbítani kellett a küldeményt.190 183 Relationes 321. APF SOCG Vol. 87. Fol. 160/r-v. 184 Tóth István György: Raguzai misszionáriusok levelei Rómába a magyarországi török hódoltságról (1571-1627). Ráday Gyűjtemény Évkönyve EX. Bp. 1999. 277-334., különösen 330. APF SOCG Vol. 67. Fol. 270/r-v. + 273/v., Vö. pl. APF SOCG Vol. 78. Fol. 204. APF FV Vol. 6. Fol. 283. 185 Relationes 259. 186 APF SOCG Vol. 90. Fol. 284/r-v. 187 APF SOCG Vol. 90. Fol. 275/r-v. 188 APF SOCG Vol. 219. Fol. 418. 189 APF SOCG Vol. 11. Fol. 376-378. 190 APF SOCG Vol. 28. Fol. 60. Vol. 87. Fol. 46-53/v.
