Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 859 itáliai misszionáriusok áldozatos munkája nyomán máris sokat javult az olaszokról Magyarországon kialakult kép. Ezt Bonaventura da Genova írta 1635-ben Francesco Ingolinak, a Hitterjesztés Szent Kongregációja titkárának, és a konventuális ferencesek lengyel-olasz missziója prefektusának, a lengyel Benedikt Radzinskinek az egyik levelére hivatkozott: A lengyel szerzetes gratulált neki, írta, mert most az olaszok , jó magatartása eltörli majd mindazt a rossz benyomást, amit a mi szerzeteseink az elmúlt években itt keltettek". Míg Itáliában igen könnyen hatnak a szerzetesek jó példájukkal a hívekre, és istenes magaviseletükkel sokak megtérését elérik, addig Magyarországon éppen fordítva, bármilyen kihágással nagyon könnyen megbotránkoztatják az eretnekeket, ami pedig az olaszok hírnevére „százszor nagyobb veszélyt jelent, mintha valaki közönséges gyilkos lenne".152 Minden bizonnyal a magyarországi provinciális, Giovanni Battista Astori da Ferrara is úgy érezte, hogy a magyarok ellenségesek az olaszokkal szemben, különben nem vette volna olyan hevesen a védelmébe őket: Az olaszok - írta 1639-ben Sztropkóról Rómába - ezeken a helyeken (ti. magyar földön) sokkal nagyobb hasznot hajtanak, mint az ultramontánusok, mert igaz ugyan, hogy nem ismerik a nyelveket, s így nem hajthatnak hasznot az egyszerű nép között, de „mindazonáltal a latin hitvitákban, gyóntatásban és érvelésben sokkal többet tesznek, mint azok, akik általában keveset tudnak, és a paráznaságban, részegségben és más bűnökben elmerülve élnek."153 Tér és idő az olasz misszionáriusok világában A Magyarországra, Erdélybe és a hódoltságra érkező itáliai misszionáriusokat egy számukra teljesen idegen világ fogadta - nemcsak a számos itteni, Itáliában sohasem látott felekezet, a sok, egyaránt érthetetlen nyelv volt ismeretlen a számukra, de maga az ország, a bizonytalan határokkal szabdalt táj, a földrajzi környezet is.15 4 A misszionáriusok Magyarországon is az Itáliában megszokott módon mérték a távolságokat. Pietro da Sant Angelo arról írt 1636-ban a Kongregáció titkárának, hogy három misszionáriustársa „messzebb van tőle, mint Velence Rómától", és ez a hasonlat mindkettőjük számára különösebb magyarázat nélkül érthető volt. A olasz misszionáriusok Magyarországon is olasz mérföldben adták meg a távolságokat, nyilvánvalóan megbecsülve azokat. Az egyes városok közti távolságot magyar mérföldben, ha nem is írásban, de legalább a szóbeli hagyományban rögzítette a köztudat, ám legában, azaz olasz mérföldben a misszionáriusoknak 152 APF SOCG Vol. 77. Fol. 182/r-v., 223. 153 APF SOCG Vol. 82. Fol. 159. 154 Misszionárius útvonalak: Francesco Antonio da San Felice — a később Japánba kinevezett püspök — 1637-ben a Hitteijesztés Szent Kongregációja hívására és a bécsi nuncius parancsára Velencéből Anconába hajózva ment Rómába. Fulgenzio a Jesi 1638-ban és 1643-ban is 1643-ban Rómából Anconán és Velencén át indult magyarországi és erdélyi misszióba, 1643-ban arról panaszkodott Velencéből, tengeren és szárazföldön egyaránt sokat szenvedtek, útközben ki is rabolták őket. APF SOCG Vol. 38. Fol. 258. Vol. 87. Fol. 61. Vol. 26. Fol. 339. Vol. 18. Fol. 327.
