Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 843 számára, ő a lutheránusok mellett a görögkeletiek között is sikerrel térített. 1654. áprilisában a sztropköi plébános, a már említett Remigius Cizemsky konventuális ferences szerzetes della Crocéről még mint a magyarországi provinciálisról írt, de azt, hogy ekkor hol tartózkodott, nem tudjuk meg a leveléből.84 Magyarországra a Hitteijesztés Szent Kongregációja della Croce után már nem nevezett ki újabb misszióprefektusokat. Ennek véleményem szerint az lehetett az oka, hogy miután a terület visszatért a Habsburg-országrészhez, konszolidálódott az itteni katolicizmus helyzete is. A régióban ekkor már a hívek nyelvét értő magyar jezsuiták, pálosok, obszerváns ferencesek térítettek, és a Szepességben megjelentek a piaristák is. Ennél is sokkal fontosabb azonban, hogy voltak itt katolikus megyéspüspökök is. 1650-ben Kisdy Benedek egri püspök (aki addig félrevonultan a jászói prépostságban élt száműzetésben) kihasználva a Habsburguralom visszatértét, a régió központjába, a magyarországi léptékkel igazi metropolisznak számító Kassára tette át a székhelyét. Itt azután Kisdy támogatásával jezsuita gimnázium létesült, amely fokozatosan szemináriummal, majd akadémiával bővült. Minden bizonnyal della Croce volt az utolsó konventuális misszióprefektus Felső-Magyarországon. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy utána kinevezett magyarországi konventuális ferences missziófőnökkel már nem találkoztam a Hitterjesztés Szent Kongregációja irataiban, hanem az is, hogy amikor 1659. márciusában a generális megbízásából Sztropkóra érkezett Carlo Vasis da Bergamo rendi vizitátor, akkor nem írt arról, hogy ott misszió működne, hanem csak arról tett jelentést, hogy a sztropkói konventuális ferencesek hét falut látnak el. 85 Vándormisszionáriusok és csodák Akárcsak a bosnyák ferencesek magyarországi és erdélyi missziói, az olasz konventuálisok Felső-Magyarországon lévő missziója is vonzotta azokat a ferenceseket is, akik a kolostori fegyelem szorításából szabadulni igyekeztek és szabadabb életre vágytak. Ilyen ferences volt a magyarországi némesurak kastélyai között vándorló, majd Horvátországba vetődött, és ott a Zrínyiek szolgálatába állt Francesco Cosmi da Mogliano.86 A szicíliai származású konventuális ferences miszszionárius, Bonaventura da Taormina, 1643-ban jelentkezett a Bihar megyei Papmezőről, egy katolikus főúr, minden bizonnyal Kornis Zsigmond bihari főispán, az erdélyi seregek generálisa udvarából, alighanem róla szólt Castellana, amikor az Erdély határán kóborló misszionáriust megemlítette a jelentésében.87 Bonaventura da Taormina azon kevés olasz misszionárius egyike volt, aki csodákról is beszámolt a jelentésében. A szatmári várban egy asszony a protestáns prédikátor biztatására kenyeret sütött űrnapján, azaz a katolikus ünnepen, (az ördög napja ez, nem úrnapja, mondta a lelkész!), mire a kenyér mind kővé változott a kemencében, ha akarják, a 84 APF SOCG Vol. 218. Fol. 47. 485. 85 APF SOCG Vol. 310. Fol. 113/r-v. 86 APF SOCG Vol. 77. Fol. 198. 202. Vol. 78. Fol. 211. Vol. 79. Fol. 138. 227/r-v. 228. 239/r-v. 442. 87 Relationes 70.
