Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 829 játszott - róluk a bosnyák ferencesekről szóló tanulmányomban részletesen írtam.3 7 Az olasz konventuális ferencesek missziója Ellentétben az olasz obszerváns ferencesekkel, akiknek voltak misszionáriusaik és volt missziósállomásuk is, de nem volt római alapítású apostoli missziójuk, az olasz konventuális ferences szerzetesek a Hitterjesztés Szent Kongregációja által kinevezett missziófőnök irányítása alatt, apostoli misszióban térítettek a 17. század elején Magyarországon. Az olasz konventuális ferencesek, akik a királyi Magyarországot körülvevő országokban sikerrel misszióztak, különösen alkalmas misszionáriusnak tűntek Róma számára. A Habsburg-birodalomban az ausztriai és stájerországi konventuális ferences rendtartományokat, akárcsak a csehországit, Itáliából ideérkezett olasz misszionáriusok támasztották fel a tetszhalálból. A hatalmas kiterjedésű lengyel-litván unióban is működtek olasz konventuálisok, mind a lengyelországi, mind pedig a — Kelet-Galíciát magába foglaló — ún. oroszországi rendtartományban. Magyarországra mind a két irányból, mind Bécs, mind pedig Krakkó felől jöttek olasz hittérítők. Virágzó missziója volt a konventuális ferences rendnek az Oszmán Birodalom fővárosában, Isztambulban is. Innen Bulgáriába, Havasalföldre, Moldvába indultak hittérítők, akik közül azután többen is — igaz, nem keletről, hanem nyugat felől — eljutottak Magyarországra is. 1627 áprilisában Carlo Caraffa bécsi nuncius felkérésére Filippo d'Alcara stájerországi konventuális ferences provinciális, és egyben a bécsi egyetem teológiai professzora a török hódoltság határára utazott. D'Alcara Komáromba ment, ahol a hódoltsági katolikusok egyik leghatékonyabb pártfogója, Michael Adolf Althan gróf támogatta a hittérítést, főként az itteni jezsuiták munkáját.38 Alcara részletes jelentésében beszámolt a királyi Magyarország és a török hódoltság határvidékén élő katolikusok helyzetéről - ez volt az első alkalom, hogy az 1622-ben alapított Hitterjesztés Szent Kongregációja egy olasz szerzetestől kapott híreket a magyarországi hívekről.3 9 37 Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. Századok 2000. 747-799. 38 APF SOCG Vol. 67. Fol. 306. 308. Vol. 70. Fol. 217/r-v. Relationes... 41^15. APF SOCG Vol. 67. Fol. 41. Walther Killy (Hrsg.): Deutsche Biographische Enzyklopädie. Bd. 1. Darmstadt 1994. 100. 39 Filippo d'Alcara később is kapcsolatba került a magyarországi missziókkal: 1639-ben a szicíliai Messinából adott véleményt - méghozzá igen kedvezőt - a magyarországi török hódoltságba misszióspüspökként kiküldendő olasz konventuális ferences szerzetesről, Giacomo Boncarpiról. Igaz, ekkor nem — igencsak rövid — magyarországi tapasztalatai alapján, hanem mint egy hosszabb ideig a császárvárosban élt ferences tanúsította, hogy Boncarpi szintén Bécsben működött, mint az ottani konventuális ferences kolostor gvárdiánja. Alcara, mint írta, 12 évig szolgált mint a bécsi egyetem professzora, majd a stájerországi konventuális rendtartomány provinciálisa volt, és az ultramontánus provinciák vizitátora. Ezalatt mindig csak a legjobbakat hallotta Boncarpiról, akit hallott németül prédikálni Morvaországban, és azt is tudja, hogy sok protestánst megtérített. A Hitterjesztés Szent Kongregációja többek között d'Alcara ezen, igencsak kedvező véleménye alapján nevezte ki — a mezopotámiai Himéria in partibus infidelium püspöki címével — Boncarpit belgrádi székhellyel a hódoltsági egyházmegye élére. APF SOCG Vol. 320. Fol. 90.
