Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819

OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 827 Alfonso Mendez is, aki 1647-ben elragadtatva írt Rómába San Felice misszioná­riusi erényeiről: A Hitterjesztés Szent Kongregációja csakis hozzá hasonló misz­szionáriusokat küldjön a világba, akik éhség, szomjúság, és veszélyek közepette hirdetik az evangéliumot, áradozott a kollégájáról az etiópiai misszionárius.31 Va­lóban, San Felice ebben az igencsak nehéz helyzetében sem hagyott fel a térítő­munkával: megtérített, majd megkeresztelt három ceyloni indus herceget. San Felice végülis csak az élete legvégén, már betegen, 1653-ban indulhatott el Itáli­ába, de a hazájába már sohasem ért el, mert útközben Párizsban meghalt. A távoli misszióba küldött olasz szerzetesek kapcsolatai nem szakadtak meg az itáliai családjukkal. A rokonaiknak írt leveleiket természetesen nem ismerjük, hiszen ez nem került be a Hitterjesztés Szent Kongregációja levéltárába, de a Kongregációval folytatott levelezésükből is kiderül, hogy az otthon támasz nélkül maradt családtagok sorsa a magyarországi misszióban is izgatta őket - az itáliai kisvárosokban, falvakban hátrahagyott édesanyjuk, özvegy nővérük gyakran azt sem tudta, él-e még és pontosan hol jár a messzi idegenben térítő szerzetes. 3 2 Domonkosok, kapucinusok, obszerváns ferencesek Magyarországra több szerzetesrendből is jöttek olasz misszionáriusok. A ka­pucinusok csak 1674-ben tudtak letelepedni Magyarországon, akkor is csak az ország legszélén, Bazinban. Ennek ellenére a Hitteijesztés Szent Kongregációja megalakulásától, 1622-től folyamatosan készültek tervek mind a hódoltságba, mind a királyi Magyarországba, mind pedig Erdélybe küldendő kapucinus misz­sziókról. A kapucinusok magyarországi megtelepítése végül egy magyarországi olasz misszionárius, Emerico Sinelli révén sikerült. Sinelli Komáromban született, egy Magyarországon élő olasz kereskedőcsalád sarjaként, és Ausztriában mint kapucinus misszionárius térített, mielőtt 1682-ben bécsi püspök lett volna. Sinelli azonban, bár olasz is volt, magyarországi is volt, misszionárius is volt, mégis e­gészen más csoportba tartozik, mint a csak rövid időre magyar földre jött itáliai szerzetesek.3 3 A század közepén a rendkívül energikus Jakusith György veszprémi püspök patrónussága alatt eléggé előrehaladt egy magyarországi kapucinus misszió meg­szervezése, ám a püspök igen korai halála miatt végül ez is meghiúsult. Egy Bécs­ben és a magyar határ mellett, Bruck an der Leithában élő olasz kapucinus, Gug­lielmo d'Oleggio da Speloncato, azonban felkereste Magyarországot és alaposan tájékozódott a hódoltság és a Dunántúl viszonyairól, ezért a levelei — bár ebből a misszióból végül nem lett semmi — így is igen fontos forrásai a magyarországi missziók történetének.34 A domonkos rend világszerte élen járt a katolikus missziókban, Magyaror­szágon azonban a 16. század közepén a domonkosok magyarországi provinciája 31 Rerum Aethiopicarum Scriptores Occidentales inediti a saeculo XVI. ad XIX. Ed. C. Beccari. Vol. XIII. Relationes et epistolae variorum. Romae 1913. 218-242.. 32 APF SOCG Vol. 397. Fol. 366. 369/v. 33 Hierarchia Catholica medii et recentiori aevii. Ed. Remigius Ritzler-Pirminus Sefrin. Patavii 1952. V 414. 34 APF SOCG Vol. 85. Fol. 243. 248-250. 274.

Next

/
Oldalképek
Tartalom