Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 821 Az olasz misszionáriusok számára Magyarország csak egy volt a szóba jöhető missziós helyszínek közül.7 Guglielmo d'Oleggio kapucinus szerzetes, aki egy dunántúli missziót szervezett, többször írta a rendi elöljáróinak, hogy szeretné a misszióban ontani a vérét a hitért, valami igazán veszélyes helyen: vagy Magyarországon, vagy Kongóban.8 Az olasz misszionáriusok valóban egyetemes misszióban gondolkodtak akkor is, ha magyar földön térítettek: a római obszerváns ferences szerzetes, Modesto a Roma azt kérte a Kongregációtól, hogy protestáns ministránssal misézhessen (!), hiszen ezt a ciprusi misszióprefektusnak is megengedték. Giovanni Battista Astori da Ferrara magyarországi konventuális provinciális pedig azzal védekezett, hogy nem igaz az a vád, miszerint nincsen a rendjének egy kolostora sem Magyarországon. Vissza is foglaltak kolostorokat itt, és ugyanakkor építettek is, ugyanúgy, ahogy ezt az írországi ferencesek tették, -mind Modesto a Roma, mind pedig Astori számon tartották tehát az Európa távoli országaiban folyó térítőmunkát is.9 Az olasz misszionáriusok számára a magyarországi és az erdélyi misszió csak a rendjük egyik, Kongóval vagy Konstantinápollyal egyaránt felcserélhető missziós állomása volt.1 0 A trentói zsinat után a katolikus egyház sokat hangoztatta az egyetemes jellegét. Éppen a missziók révén a 17. század elején valóban a katolikus egyház volt az a szervezet, amely az akkor ismert világból a legnagyobb részre terjesztette ki az ellenőrzését. Ennek ellenére a trentói zsinatot követő időszakban a katolikus egyház irányításának olasz jellege nem csökkent, hanem éppenhogy erősödött. Ekkor nemcsak valamennyi pápa volt olasz, de a kardinálisok mintegy négyötöde is,1 1 álrországi ferences missziók történetét az 1940-es években Galla Ferenc írta meg, hatalmas anyagismerettel és igen jó meglátásokkal, de nem kevés tévedéssel és apologetikus szemlélettel: Galla Ferenc: Ferences missziók a királyságban és Erdélyben, kézirat kiadás alatt, Fazekas István gondozásában. (Itt mondok köszönetet Fazekas Istvánnak, amiért a kéziratot használhattam.) Galla kéziratának adataiból jó összefoglalást ad: Molnár Antal: Olasz minoriták a XVII. századi Felső-Magyarországon. Aetas 1992/3. 44-77. 7 A magyarországi ferences misszionáriusokra: Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon. II. Bp.1924. 413-438. Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek. Cluj-Kolozsvár 1927. 64-92. Vö. Galla Ferenc: A csíksomlyói ferencrendi kolostor viszontagságai Bethlen Gábor idején. A gróf Klebeisberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet évkönyve. IV Bp. 1934. 283-302. Boros Fortunát: A csíksomlyói harminckét confrater. Cluj-Kolozsvár 1923. 31-39. Fekete könyv. Az erdélyi ferences kusztódia története. Szerk. Madas Edit. Szeged 1991. 40-43. Boros Fortunát: A protestáns fejedelmek kora. In: Az erdélyi katholicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton 1925. 61-82. Tóth István György: Az első székelyföldi katolikus népszámlálás. (Szalinai István bosnyák ferences jelentése 1638-ból). Történelmi Szemle 40 (1998) 61-85. Lukács István: Dramatizált kaj-horvát Mária siralom Erdélyből. Bp. 2000. 167-175. Jean Bérenger: Tolérance ou paix de religon en Europe Centrale. Paris 2000. 133-147. 8 APF SOCG Vol. 87. Fol. 34., 46-53/v. Hyazinth Frey: Die Beziehungen der Kapuziner zu Ungarn bis zur Gründung des ersten Klosters (1595-1674). Bp. 1949. 190-194. A kongói kapucinus misszióra: Michelangelo Guattini-Dionigi Carli: Viaggi nel regno del Congo. Ed. Francesco Surdich. Torino 1997. 20-36., T. Filesi: Missioni e lingue locali nell'antico Congo e nell' Angola (metà 1500-imizo 1800). Euntes docete. XXXII. 1979. 211-252. Uö: La storia dell'antica missione dei Cappucini. Euntes docete XXXXIX. 1986. 183-197. 9 APF SOCG Vol. 28. Fol. 170-171. Relationes 275. Vó. APF SOCG Vol. 28. Fol. 447. 10 A magyarországi hódoltsági egyház problémáira: Szakoly Ferenc: Katolikus hierarchia a török hódoltságban. In: Egyházak a változó világban. Szerk. Bárdos István-Beke Margit. Esztergom 1991. 245-249. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München 1973. 209-273. Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete. Bp. 1985. 113-146. 11 Az 1566-1605 között kreált bíborosok 72%-a, míg az 1605-1655 között kreáltak közül 82% volt olasz. John F. Broderick: The Sacred College of Cardinals — size and geographical composition (1099-1986). Archívum Históriáé Pontificiae 25 (1987) 7-71., különösen 46-48.
