Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
74 CIEGER ANDRÁS nak automatikusan meg kellene válniuk állásuktól.52 A választási visszaélésekről szóló törvény elkészítését a kormány ugyancsak igyekezett halogatni, majd nem sokkal az országgyűlési ciklus vége előtt a belügyminiszter kénytelen ígéretet tenni a megalkotására, ám a Lónyay-kormány lemondásáig még a kormányjavaslat sem született meg. A kormány az itt ismertetett reformelképzeléseken kívül számos gyakorlati törvény meghozatalát vállalta, melyek jelentős részét még az Andrássy-kormány -tól „örökölte meg". Lónyay egy tervezett felszólalásának a szövegében összesen 44 beteijesztett, de még tárgyalás alatt vagy előtt álló javaslatot említ tételesen. Kinevezésekor még úgy gondolta, hogy a javaslatok felét az 1872 tavaszán záruló országgyűléssel képes lesz elfogadtatni. Legfontosabbnak tartotta — a korábban említetteken túl — a kolozsvári egyetem felállításáról, a Ludovika Akadémia megnyitásáról, a főváros egyesítéséről és a Királyföld rendezéséről szóló törvények megalkotását. Nagy hangsúlyt helyezett továbbá az adó- és illetéktörvények meghozatalára, számos — állami garanciavállalás nélküli — vasútvonal engedélyezésére és szerepelt a programban például a büntetőjogi kódex és a polgári perrendtartásról szóló törvény elfogadtatása is.5 3 Lónyay ugyancsak nagy fontosságot tulajdonított a horvát-kérdés gyors megoldásának. 1871 szeptemberében (a cseh trialista kísérlettel párhuzamosan) ugyanis a horvát választásokon többséget szerzett nemzeti párt felmondta az 1868. évi kiegyezést és csak a perszonálunió elfogadására volt hajlandó. Lónyay tudta, hogy a konfliktus elhúzódása végső soron megbéníthatja az egész közösügyes rendszer működését, ezért kormányra kerülése után szinte azonnal tárgyalásokat kezdeményezett az ügy rendezése érdekében, sőt engedményekre is hajlandó volt. A trónbeszédben pedig a kormány egy külön parlamenti bizottság megalakítását kezdeményezte a kétoldalú tárgyalások lefolytatására.5 4 A kormányprogram áttekintése után megállapíthatjuk róla, hogy az nagy ívű volt, az államélet szinte minden területén reformokat ígért, pontjainak megvalósítása rendkívül feszített kormányzati munkát feltételezett. A kormány elképzeléseinek egy jelentős része találkozott a modern alkotmányos állam működésének a követelményeivel, valamint a polgári értelmiség és a képviselőház különböző csoportjainak a javaslataival. Lónyay egyes reformkérdésekben nem csak saját pártja támogatásában bízhatott, de joggal remélhette a fiatal értelmiség és 52 A javaslatot megvitató kormányülések: K. 27. Mtj. 1872. jan. 21. (2. pont), jan. 31. (2. pont), febr. 3. (2. pont), febr. 14. (9. pont), márc. 4. (3. pont) és márc. 10. (1. pont). A kormány által beterjesztett törvényjavaslat szövege megtalálható: Az 1869-ik évi ápril hó 20-dikára hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőház - Irományok, 1872. Pest. [továbbiakban: Ir. 1869-72.] 1387. szám, XV köt. 117-118. 5;! A kormány törvényhozási programját Lónyay ismertette a kormányüléseken (K. 27. Mtj. 1871. nov. 21. 9. pont, dec. 22. 8. pont és 1872. ápr. 19. 9. pont), a Deák-párt előtt (pl. MTAK Kt. Ms 5307/6.) és a Képviselőházban (1872. márc. 7. 454. XXII. köt. 193-197.). Tervezett felszólalása: MTAK Kt. Ms 5307/40. 54 Az 1872. szeptember 4-én elmondott trónbeszéd szövege megtalálható: Az 1872. évi September hó l-re hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi Irományok, 1872. Budán [továbbiakban: Ir 1872-75.] 1. szám, I. köt. 3-5.
