Századok – 2001
JELEN IDŐBEN A MÚLTRÓL - Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszttal kapcsolatos nemzeti perekről – Áttekintés III/755
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTTAL KAPCSOLATOS PEREKRŐL 767 Államokban nem létezik olyan törvénykezés, amelynek értelmében bűnvádi eljárást lehetne indítani azon személyek ellen, akik bűntetteiket az ország határain kívül nem amerikai állampolgárok terhére követték el), jelentős eredményeket ért el az Egyesült Államokban lakó náci bűnelkövetők azonosítását és perbe fogását illetően. 1996 áprilisáig sikerült 53 ilyen személyt megfosztani az amerikai állampolgárságtól, 45-öt pedig ki is toloncoltak az Egyesült Államokból. Közöttük volt két egykori magyar állampolgár: Szendi József, egy volt csendőr, aki részt vett 1941-ben az úgynevezett „idegen" zsidók deportálásában, majd szerepet vitt az 1944. évi zsidóellenes magyar kampányban, és Kóréh Ferenc, az észak-erdélyi Sepsiszentgyörgyben kiadott, A Székely Nép című antiszemita napilap volt „felelős szerkesztője". Kóréh dolgozott más zsidóellenes és szövetségesekellenes folyóiratokban is, a holokauszt alatt pedig a magyar propagandahivatalban szolgált. Miután 1958-ban az Egyesült Államokba érkezett, a Tennessee állambeli Cookeville-ben élt és dolgozott portásként egészen 1970. évi nyugdíjazásáig. Szendi hiúsága vezetett a leleplezéséhez: egy Magyarországon röviddel a kommunista rendszer összeomlása után kiadott könyvben részben elárulta előéletét.44 Az OSI 1992. szeptember 9-én indított eljárást állampolgársági jogaitól való megfosztására, s 1993. június 18-án a cookville-i amerikai kerületi bíróság megvonta az állampolgárságát. Egy számára nem teljesen kedvezőtlen megállapodás értelmében Szendi néhány nappal később „önként" elhagyta az Egyesült Államokat, és viszszatért Magyarországra. Az 1996-ban 86 esztendős Kóréh Ferenc az 1950-es évek elején jött az Egyesült Államokba, s érkezését követően több évtizeden át magyar szakértőként dolgozott a Szabad Európa Rádiónál. Az OSI az 1980-as évek elején indította el az eljárást az állampolgársága megvonására, de valamilyen belső okoknál fogva altatták az ügyet az 1990-es évek elejéig. Hosszas jogi huzakodás után egy newarki (NJ) szövetségi körzeti bíróság 1994 júniusában összefoglaló végzést terjesztett az E-gyesült Államok kormánya elé, amelyben többek között megállapítja, hogy a Kóréh által elismert tevékenysége A Székely Nép felelős szerkesztőjeként kimeríti „az üldözés pártolása és támogatása", továbbá „az Egyesült Államokkal szemben ellenséges mozgalomban való tagság és részvétel" tényálladékát. A bíróság végzését, amely megvonta Kóréh állampolgárságát, 1995. július 14-én helybenhagyta a philadelphiai harmadik felülvizsgálati fellebbviteli bíróság. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 1996. április 19-én elindította Kóréh ellen a kitoloncolási eljárást. Kóréh e tanulmány írásának idején előrehaladott korára és betegségére hivatkozva megkísérel családjánál maradni a New Jersey állambeli Englewoodban. A Kanada által közel 40 évvel a háború után követett bűnvádi eljárás csapdáira világít rá a balsorsú „Finta-ügy" (1989. október-1990. május). A per vádlottja Finta Imre magyar csendőr százados volt, akit többek között 8617 zsidó fogságba vetésével, bebörtönzésével és kirablásával vádoltak; ezeket a zsidókat 1944-ben Magyarország egyik legnagyobb vidéki városának, Szegednek a téglagyári gettójába hurcolták. Finta, egy különleges csendőr vizsgálati alakulat parancsnoka alá tartoztak azok a csendőrök, akik gyakran civilben működve vallat-44 Szendi: Csendőrsors. Hernádnémetitől Floridáig c. könyvét 1990-ben adta ki a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezete.
