Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61

LÓNYAY MENYHÉRT KORMÁNYA 65 sége is baljós sejtéseket fogalmazott meg a régi-új kormány belső összhangjával kapcsolatban. A Reform szerint a kormányválság látszólag megoldódott, ám „megmaradt annak szelídebb alakja, a csendes aggodalom a párt és a kormány zavartalan fönnállásáért." Mivel a kormány összetétele változatlan maradt, így „ez nem jelent többet, vagy kevesebbet, mint hogy a krízis elnapolva, vagy inkább egy időre állandósítva van." Megjegyzi a lap továbbá, hogy Andrássy fokozatosan a saját képére formálta a kormányt, ezért a testület egyre inkább elvesztette kapcsolatát a Deák-párttal. Lónyaynak tehát nehéz dolga lesz, de a párt és a kormány viszonyán változtatnia kell. Visszautasította végül az ellenzéki lapok Lónyay konzervativizmusáról, erőszakosságáról és a korrupcióval szembeni engedékenységéről szóló aggodalmait. 2

1 A kormányra jutás vesződségei után Lónyay — a korabeli parlamentáris szokásjognak engedelmeskedve — igyekezett országgyűlési képviselőnek is megválasztatnia magát. Erre az első alkalom Versecen (Temes megye) kínálkozott december 26-án, amelyet sikerrel ki is használt. Örömébe azonban üröm is vegyült, mert két nappal később zempléni hívei Andrássy Gyula korábbi kerületében is felléptették, ám itt a helyi (balközép párti) másodalispánnal szemben vereséget szenvedett (37 szavazattal kapott kevesebbet). Az ellenzék természetesen felnagyította a miniszterelnök felett aratott névleges győzelmet és a nyilvánosság előtt lényegében végérvényesen sikerült elfednie a két nappal korábbi valóságot.2

2 Lónyay programja 1870 őszén Eötvös József Lónyayval folytatott beszélgetése során két dolgot nehezményezett politikustársa felfogásában. Egyrészt nem értett egyet Lónyaynak azzal a gondolatával, mely szerint Magyarország az „alkotmányos szabadság" jelenlegi fokán kormányozhatatlan, ezért a nemzet érdekében megszorításokra van szükség. Ezt bizonyítja Lónyay szerint Poroszország példája is, amely Bismarck határozott és erélyes intézkedései nyomán — épp beszélgetésük idején — Európa vezető hatalmává válik és lesz a német nemzeti egység megteremtője. Eötvös szerint viszont az állam szerepének a növelése és a magyar szupremácia hangsúlyozása kifejezetten káros volna Magyarország számára. Eötvös Bismarck (és így Lónyay) politikáját reakciósként és az alkotmányos elveket figyelmen kívül hagyóként írta le, Lónyayt pedig törtető és zsarnoki hajlamú politikusnak tartotta.2

3

Lónyay naplójában természetesen eltérően látta az ország jelenét és jövőjét. Érzékeltette Eötvössel, hogy az Andrássy-kormány „halogató, simogató és tétlen" magatartásával nem ért egyet, az országban ugyanis rendetlenség uralkodik, hi-21

Reform, 1871. nov. 16. 317. sz. 22

Még tisztázásra vár, hogy kik jelölték Lónyayt Zemplénben. A Reform szerint a református miniszterelnök bukását egy helyi „katolikus párt" áskálódása okozta (1871. dec. 31. 360. sz.). Lónyay vereségét megörökítette például Kecskeméthy Aurél Lónyay miniszterelnökségéről rajzolt vázlatában (Kákay Aranyos: Nagy férfiaink. Legújabb fény- és árnyképek. Bp. 1874. 188.), valamint az 1913-ban megjelent Politikai Magyarország című munka is (szerk. Szász József, 2. köt. Bp. 324. és 327.). Lónyay választási szerepléséről bővebben: Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában. In: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Levéltárának Kiadványai. Levéltári Évkönyv XII. Nyíregyháza, 1997. 245. és 268. 23

Eötvös-napló, 1870. okt. 4. A beszélgetésre a francia-porosz háború idején került sor.