Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
BAJCSY-ZSILINSZKY MEMORANDUMAI BÁRDOSSYHOZ 663 lentette ki, hogy Moszkva a legünnepélyesebb és a leghivatalosabb formában adta értésünkre: örök időkre a Kárpátokat tekinti a magyar-orosz határnak4 2 . A szabadságharc zászlainak visszaküldése is szimbolikus figyelmeztetés volt: „sajnáljuk, hogy megsegítettük 49-ben Ausztriát".4 3 Tudtommal a román kérdésben is messzemenően barátságos álláspontot foglalt el Szovjet-Oroszország Erdélyt illetően.4 4 De különben is a történelmi magyar politika nem nyugat mindenkori védelme kelettel szemben, mint ahogy újabban divatosan hangoztatják, hanem az egyensúly tartása kelet és nyugat között és szembenállás szükség esetén akár egy keleti, akár egy nyugati agresszióval. Nyugat védőbástyájává azért váltunk, mert a mongol és a török rajtunk keresztül támadta meg Nyugat-Európát. Történelmünk azonban nem tud arról, hogy valamely különleges égtáji elfogultságból különbséget tettünk volna a német-római császárok nyugatról ránk törő aspirációi és támadásai és a keletről ránk törő veszedelmek között. Mindezért szerintem végletekig menő szívóssággal és elszántsággal kellett volna megmaradnunk a be nem avatkozás politikája mellett a szovjetorosz-német háborúba. Minket Oroszország nem támadott, nekünk Oroszországon keresnivalónk nincsen, szovjetorosz veszedelemről beszélni most, amikor a háborúba ilyen váratlanul korán, jóval a döntés előtt bonyolódtak bele és csak angol és amerikai segítséggel tarthatják valamiképpen magukat: szerintem legalább is időszerűtlen dolog. Különben sem lehet a szovjetet e pillanatban az oroszságtól elválasztani. Ha nincs is igaza annak a kormánysajtónak, amely majdnem két éven keresztül azt hangoztatta, hogy valójában Oroszországban ma már nincs is kommunizmus, hanem valaminő burkolt nemzeti-szocializmus van: mégis kétségtelen előttem, hogy az orosz hadsereg katonai ellenállása legfeljebb kisebb mértékben tulajdonítható valaminő bolsevista lelkesedésnek, világnézeti fanatizmusnak, hanem nagyobb részben ez óriás nemzet kiirthatatlan oroszságának, a nagyorosz gondolat lelkesítő erejének s az orosz nép jelentékeny katonai erényeinek. Szovjet-Oroszország ellenállásában kétségtelenül benne van világszemlélettől és politikai, társadalmi rendszertől függetlenül is maga az eleven oroszság is. Attól tartok, hiába hangsúlyozzuk ki olyan következetesen a bolsevizmus ellen való harcunkat, valójában Oroszországgal állunk harcban a világközvélemény nagyobb fele előtt. Az igazság az, hogy mi támadtuk meg Oroszországot, holott a magyar történelmi magatartás mindig csak védekezés lehet mind keleti, mind nyugati irányban. Sem Bulgária, sem Spanyolország nem üzent hadat Szovjet-Oroszországnak. A spanyolok légiókat küldenek a szovjet ellen. Vajon nem ez lett volna a helyes 42 1939. szeptember 17-én jött létre közvetlen magyar-szovjet határ az Északkeleti-Kárpátok egy 150 kilométeres szakaszán. A szovjet kormány ekkor üzenetben közölte a magyar kormánnyal, hogy tiszteletben tartja ezt a határt. 43 Lásd Bajcsy-Zsilinszky „Az orosz gesztus" című cikkét a Független Magyarország 1941. január 13-i számában. A visszaadni ígért zászlók átadására 1941. márciusában került sor. 44 Kristóffy József moszkvai magyar követ 1940. jűlius 11-i jelentése szerint Molotov közölte vele, hogy „a szovjet kormány megalapozottnak tekinti a magyar területi követeléseket Romániával szemben és kész azokat támogatni a békekonferencián, ha ott kerülnének megoldásra; egy esetleges magyarromán konfliktus esetén a Szovjetunió magatartása a magyar követelések tekintetében elfoglalt álláspontjából következik." (A moszkvai magyar követség jelentései 1935-1941. Bp. 1992. 180. dok.)
