Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
654 TILKOVSZKY LÓRÁNT lehet vitás, hogy ha kevesebb is a joga, kötelezettségei semmiképpen nem lehetnek nagyobbak vagy egyáltalán mások, mint a három szerződő nagyhataloméi egymás iránt. Vagyis minden politikai, gazdasági és katonai eszközzel még az egyezmény betűi szerint is csak akkor tartozik támogatni a háromhatalmakat, vagy azok bármelyikét, ha közben egy eddig a háborúban részt nem vett állam megtámadná a nagyhatalmak valamelyikét. Megállapíthatjuk, hogy a háromhatalmi egyezmény aláírása óta ilyen támadás sem a tengely hatalmait, sem Japánt nem érte. Tisztán jogi alapon vizsgálva tehát a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkból adódó kötelezettségeinket, idáig a magyar részről való katonai támogatás kötelezettségét a tengelyhatalmakkal szemben megállapítani nem lehet. Sem Jugoszlávia ellen, sem senki ellen. Nem változtattak ezen a jogi helyzeten a jugoszláviai államcsíny és rendszerváltozás eseményei sem.1 5 Mi történt Jugoszláviában? A Czvetkovics-kormány csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, de egy belső forradalom ezt a csatlakozást a diplomáciai okmány aláírása után fölborította. Történhettek a jugoszláviai német kisebbséggel vagy német birodalmi hivatalos személyekkel szemben atrocitások is. De egyfelől nem olyan méretűek, melyeket diplomáciai úton, békésen ne lehetett volna jóvátenni, másfelől még ha történtek is mulasztások jugoszláv részről a jóvátétel körül, azt józanul mégsem lehet állítani, hogy Jugoszlávia megtámadta volna vagy akár csak megtámadni akarta volna is a tengelyhatalmakat. Egyetlen percig sem lehet kétséges, hogy Jugoszlávia abban az esetben, ha a tengelyhatalmak tudomásul veszik az ott történt belső változást s nem erőszakolják a Czvetkovics-kormánnyal kötött szerződés fenntartását, azaz Jugoszlávia beillesztését a német vezetés alatt álló úgynevezett új európai rendszerbe, más szavakkal ha II. Péter kormányzata fönntarthatja országa hőn óhajtott semlegességét, alig kétséges, hogy a történt kilengésekért a délszláv állam teljes elégtételt ne adott volna s így a béke is helyreállhatott volna a tengelyhatalmakkal. Az sem vitatható, hogy a tengelyhatalmak előzőleg Pál herceg kormányzatával szemben minden eszközt fölhasználtak arra, hogy Jugoszláviát belekényszerítsék a hármas paktum rendszerébe, s hogy ez a nyomás vitte Czvetkovicsékat Berlinbe,16 a jugoszláv csatlakozás tehát valójában igen erős diplomáciai nyomás alatt történt. És a belgrádi forradalom ennek a nyomásnak ellenhatásaként robbant ki. Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei szempontjából azonban mindez nem döntő fontosságú dolog. Aláírtunk egy diplomáciai jegyzőkönyvet s azt törvényerőre emeltük, amely szerint akkor tartozunk katonai erővel a háromhatalmak oldalán beavatkozni, ha e hatalmak valamelyikét a háborúban még nem szereplő állam megtámadná. Ilyen támadás a három szerződő hatalom egyikét sem érte. Magyarországot tehát az aláírt jegyzőkönyv betűje és értelme szerint semminemű katonai beavatkozási kötelezettség nem terheli Jugoszlávia ellen. Akkor sem terhelné, ha nem volna a háromhatalmi egyezményhez való csatlako-15 A Cvetkovic-kormány 1941. március 25-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, ám e kormányt 27-én eltávolította a németellenes tüntetőktől támogatott belgrádi katonai puccs, melynek vezetője, Simovic tábornok alakított új kormányt. Pál régensherceget lemondásra kényszerítették, a 17 éves II. Péter király átvette a királyi jogok személyes gyakorlását. Ε fejlemények hatására Hitler a jugoszláv állam megtámadását és teljes felszámolását határozta el. 16 Bécsben történt a jugoszláv csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez.
