Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás III/635
FRITZ VALJAVEC ÉS A DÉLKELET-EURÓPA-KUTATÁS 647 osteuropa-Gesellschaft. A Délkelet-Európa megismerésével foglalkozó szerveződések közül hiányzott még egy olyan társulás, mely a térségre vonatkozó ismereteket szélesebb körben közvetítve, mindenekelőtt „a délkelet" kulturális és tudományos életével, társadalmi nyilvánosságával kialakított és kialakítandó kapcsolatok ápolására helyezi a hangsúlyt. Ε társaság a lehetőségek bőséges tárházát kínálta a délkelet államaival való találkozásra, személyes tudományos kontaktus kialakítására, különösen azt követően, hogy az intézet által már addig is szervezett tudományos találkozók immáron a Südosteuropa-Gesellschaft üléssorozataként (Tagungen) folytatódtak, mindig igen kellemes környezetben, télen többnyire Klein-Walsertalban, nyáron a Chimsee-nél. A történészek, közgazdászok, publicisták stb. részéről elhangzó színvonalas előadások, a rendezvények keretei között megszülető barátságok végső soron egy célt szolgáltak: a térségre irányuló tudományos pezsgés elősegítése által közös táborba gyűjteni a Délkelet-Európa megismerésében érdekelt szellemi erőket.54 Az Európa kulturális vérkeringésébe tevékenységével közvetett módon hazánkat is bekapcsoló Fritz Valjavec napjaink Magyarországán kevéssé ismert. A két világháború között még élénk magyarországi (és térségünkbeli) kapcsolatrendszere 1945 után érthető okokból a minimumra redukálódott, s tevékenységének elhallgatása által feledés borult életművére is. így fordulhatott elő, hogy e sorok írója — Tilkovszky Lóránt 90-es évek elején végzett kutatásait beleértve — hazánkból másodikként nyúl Valjavec hozzáférhető és igen értékes hagyatékához.55 Valjavec egyéni életsorsa, tudományos munkásságának alakulása a világháborús összeomlásig egy három pólusú erőtér vonzásának függvénye: tevékenységében csaknem azonos súllyal és motivációs háttérrel képviselteti magát a sokoldalú ismereteket szerzett tudós szakmai korrektsége; a délkelet-európai német behatolás politikai céljainak szolgálatába álló német ember Harmadik Birodalom iránt vállalt elkötelezettsége; valamint a szülőföldjéhez és „südostdeutsch" származásához mindig lojális „Landsmann" patriotizmusa. A nemzetiszocialista rezsim bukása után sem gyöngülő emocionális kötődés élete utolsó másfél évtizedében is tovább hajtotta őt a bipoláris világ politikailag bizalmatlan, s tudományos téren is kedvezőtlen viszonyai közepette Délkelet-Európa különállásának, sajátságos viszonyainak fel- és elismertetése útján. Szöges ellentétben a hidegháború korának uralkodó gondolatvilágával — mely szerint minden, ami a vasfüggönyön túl van, az egy egységes blokk, egy homogén Kelet-Európa — Valjavec egész munkássága által képviselte az ötvenes évek tudományos berkeiből csak igen bátortalanul előszivárgó nézetet, a speciálisan e térségre irányuló kutatások létjogosultságának beláttatására és a „Südostforschung" önállóságának kivívására megfogalmazott igényt.56 Mindössze 50 év adatott neki erre. 54 v.o. Fischer i.m. 11. 55 Kari Nehring szíves tájékoztatása a magyar és Délkelet-Európa más országai felől megnyilvánuló érdeklődés kapcsán, (v.o. 1. jegyzet.) 56 A 25 éves fennállására emlékező Südost-Institut ünnepi kiadványában megjelent — már idézett — összefoglalójában Valjavec keserűen állapítja meg: „Mindenekelőtt azáltal léptek fel nehézségek, hogy a Délkelet-Európa-kutatás önállóságát több helyütt nem ismerték el, s tévesen csupán a Kelet-Európa-kutatás egy függelékének tekintették." (Valjavec 1956, 3.)