Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás III/635
FRITZ VALJAVEC ÉS A DÉLKELET-EURÓPA-KUTATÁS 645 nek megfelelően folytatólagosan számozott, s különleges módon 1946/52-es évfolyamként újrainduló (egyelőre még igen csekély terjedelmű) Südost-Forschungen rövid előszavában Valjavec az „eddigi irányvonal" továbbviteléről biztosítja olvasóit. 1953-tól immáron újra éves rendszerességgel következtek a számok, úgyszintén ez évtől kiegészülve a hasonlóképp folytatólagos számozással megjelenő kiadványsorozattal (Südosteuropäische Arbeiten). Az intézet Délkelet-Európa történeti kutatására szakosodott szárnya mellett elkülönült vizsgálódási területként körvonalazódott egy ún. Jelenkorkutató részleg („Abteilung für Gegenwartsforschung"), melynek kiadványait Valjavec a történeti szekció publikációinak mintájára alapította és szervezte meg. Havonta megjelenő folyóirataként jött létre 1952-ben a Wissenschaftlicher Dienst Südosteuropa (1982 óta címe: Südosteuropa. Zeitschrift für Gegenwartsforschung). Célja, hogy a jelenkori Délkelet-Európáról szélesebb körnek hozzáférhető tudományos igényű hírekkel szolgáljon, kritikusan átnézve és megszűrve a térség politikai, gazdasági, szociális, államjogi, kultúrpolitikai stb. helyzetével kapcsolatos gyakran egyoldalú és propagandisztikus anyagot.48 Az új folyóirat 1957-től egészült ki a részleg kiadványsorozatával (Untersuchungen zur Gegenwartskunde Südosteuropas). Az intézet Valjavec által újjáformált és áttekinthető egységekké szerkesztett publikációs tevékenységének értékes eleme a harmadik kiadványsorozatként 1956 óta futó Südosteuropa-Bibliographie, mely egyetlen nemzetközi standardbibliográfiaként tárja elénk a térségünk egyes országaiból származó ill. ezekre vonatkozó soknyelvű irodalmat, mindenkor hű képet tükrözve ezáltal a nemzetközi délkelet-kutatás helyzetéről.49 Valjavec hatalmas szervezői érdeme, a Südost-Institut II. világháború utáni újjáépítése, a két világháború közötti időszak által rávetett árnyékból való kilépés és az intézet nemzetközi rangjának — immáron másodszori — kivívása, kiegészülve kiterjedt szerkesztői, széleskörű kutatói és publikációs tevékenységével, valamint mindvégig lelkiismeretes tanári munkásságával, még a rövid világháborús frontszolgálata50 óta magával cipelt gyenge egészségi állapota ellenére sem jelentette elképesztően gazdag életműve tudományszervezői oldalának kimerülését. Nagyszámú, a „Südostforschung" irányában elkötelezett intézmény neki köszönheti születését, ill. tevékenységi irányának kijelölését. Valjavec a 30-as évek közepe óta következetesen végigvitt koncepciója, a délkelet-kutatás feladatainak felismerése és tevékenységének szélesebb körben történő elismertetése szempontjából talán különös és szomorú, ám jól érzékelhető módon katalizáló ereje volt egy, a kor viszonyait messzemenően tükröző eseménysorozatnak, a leszűkített határú anyaországon kívül rekedt németség hazája elhagyására kényszerítésének. A szétrombolt Németországba milliós nagyságrendben érkező kelet- és délkelet-európai német menekültek és kitelepítettek „új" hazájukban továbbra is 48 Karl August Fischer. Fritz Valjavec (1909-1960)., 10-11. In: Südost-Forschungen 19 (1960), 1-15. Lásd még: Franz-Lothar Altmann·. Südosteuropa. Zeitschrift für Gegenwartsforschung. In: Südost-Institut München 1930-1990. Mathias Bernath zum siebzigsten Geburtstag. München, 1990., 239-260. 49 Gerhard Seewann: Die Bibliothek des Südost-Instituts., 280-281. In: Südost-Institut München 1930-1990. Mathias Bernath zum siebzigsten Geburtstag. München, 1990., 265-285. 50 Erre vonatkozó utalás: Valjavec - Paul Wentzcke, München, 1941. augusztus 2.