Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569

A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 621 A Mozgalom felszámolása után a kiküldött szociális előadók sorsa is meg­kérdőjeleződött. Végül a Belügyminisztérium — nem is annyira érdemeik miatt, sokkal inkább, mert az alsófokú szociális közigazgatást, amit alkottak, országosan is be kívánták vezetni, — átvette őket saját állományába, tevékenységi körüket a bécsi döntés után kiegészülő vármegyék anyaországi részére is kiterjesztve,30 4 háló­zatukat pedig a Belügyminisztérium Szociális Szervezete névre keresztelte át.305 A Mozgalom felszámolását követő hónapokban a Felvidék szociálpolitikája újra a változás útjára lépett: ezúttal az anyaországi szinthez és eljárásokhoz való teljes idomulás volt megfigyelhető. A városok szociálpolitikai kiadásai csaknem mindenütt csökkentek, legnagyobb arányban Kassán.30 6 A községek illetve vár­megyék esetén szintén apadást lehetett tapasztalni. Ennek oka mindenekelőtt abban volt kereshető, hogy a társadalom, és még inkább az állam felelős tisztviselői úgy gondolták, hogy a Magyar a Magyarért Mozgalommal és az ott felhasznált csaknem 7 millió pengővel eleget tettek szociális kötelezettségeiknek.30 7 Szemlé­letesen mutatta ezt az Esterházy János által kezdeményezett gyűjtőakció látvá­nyos kudarca is. A szlovákiai magyarok művelődésének elősegítésére tervezett Magyar Házakra országosan nem egészen 1600 pengőt adtak össze.30 8 A figyelmet több más esemény is elvonta a Felvidékről. 1939^40. fordulóján jelentős ár- és belvízkárok sújtották az országot, majd pedig Észak-Erdély vissza­csatolása irányította másfelé a közvélemény érdeklődését. Mindkét esetben meg­próbálkoztak a Magyar a Magyarért Mozgalomhoz hasonló országos gyűjtés szer­vezésével, ám csekély eredménnyel.30 9 Az adakozókészség töredéke volt az 1938-304 Végelszámolás a Belügyminisztérium Szociális Szervezete által épített családi házakról. BAZ-SFL, VI. 603. 56. cs. A kiterjesztett munkatérhez újabb szociális előadókat is keresett a Belügy­minisztérium; az egész szervezet ideiglenes voltát azonban jelzi, hogy a jelentkező szerzetesek lete­lepedését nem támogatták. (1941-es káptalan anyaga. SzTT. Lvt. 540/29.) 305 133.370/1939. Bm. Szövegét közli: Bronts Gézáné im. és 1522/1941. Bm. Szociális gondozók beosztása a közjóléti előadók mellé. BAZ-SFL VI. 603. 234/1941. Salkház Sára igazolása. SzTT. Lvt. 12669/69a. 306 Kassán például 24%-al (Kassa város költségvetése az 1937. évre. Kos ice, 1938. Kassa thj. város zárszámadása (1938.) és költségvetése az 1939. évre. Kassa, 1939.) A képen csak keveset változtat, hogy a szociális terhek egy részét — a Magyar Norma bevezetése révén — a társadalomra hárították át. A kisebb városokban a csökkenés — ami egyébként már a csehszlovák időszakban is évről-évre megfigyelhető volt — nem volt ennyire drámai. (Vyt' ah ζ rozpoctu Mesta Levice na rok 1936. Levice, (1936?). Uaz, 1937,1938. Léva megyei város költségvetése az 1939. évre. [Léva?], 1938. Ugyanaz, 1940. 307 Somogyi Ferenc, az Országos Szociális Felügyelőség szakértője — kormánypárti képviselő — nemcsak, hogy üdvözölte a felvidéki szociálpolitika „visszaolvadását", de egyenesen úgy fogalma­zott: az ami a Felvidéken folyt, „ingyenosztás volt", és ezért semmiképp sem tekinthető követendő mintának. (Somogyi: Szociális szemle. Az Ország Útja, 1940. 2, 55-57.) Vele szemben a Felvidék kérdésében immár „utóvédharcokat" folytató Egyedül Vagyunk a következőt írta: „A Felvidék poli­tikája tehát végleg beolvad az anyaország politikájába... de ez, reméljük, nem jelenti azt, hogy az a friss szellem, amit ők a kisebbségi sorsból magukkal hoztak, végleg fölolvad, fölhígul, közömbösítő elemekkel keveredik, és hatóerejét is elveszti.,, (Egyedül Vagyunk, 1940. 2. 26) 308 Κ. N.: Felvidéki magyar házak. Fiatal Magyarság, 1939. március 9. 75-76. 309 Pedig Bonczos Miklós kormánybiztos külön kihangsúlyozta: „Ezektől a gyűjtésektől - anél­kül, hogy azokhoz túlzott reményeket fűznék, legalább annyi eredményt várok, mint amilyet anna­kidején a »Magyar a Magyarért Mozgalom« eredményezett. (1.040/1940 ÁOK. Árvízgyűjtés. PmL. PPSK Főispán bizalmas ir. 401. 72/1940.

Next

/
Oldalképek
Tartalom