Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 611 mény, továbbá az, hogy az igénylők száma lényegesen meghaladta a kiosztható birtokok mennyiségét, érthető elégedetlenséget váltott ki az érintettekből. A csalódottságot növelte, hogy a magyar lapok, főleg a vidékiek, egyértelműen földosztásról, a „hűséges magyar parasztság méltó megjutalmazásáról" beszéltek, míg a szlovák propaganda a nagybirtok restaurációját emlegette.25 0 A katonai, majd a helyébe lépő polgári közigazgatás balfogásai tovább rontották a helyzetet: a megműveletlenül maradt földeket ideiglenesen haszonbérbe adták, szándékolatlanul is azt a hitet keltve a lakosságban, hogy a haszonbérelt parcella majdan az ő tulajdonukba megy át.25 1 Az ínségmunkák, a társadalombiztosítási reform és a csalódást keltő földbirtokrendezés félsikerénél lényegesebben nagyobb eredményeket tudott a magyar szociálpolitika felmutatni más területeken, így a közegészségügyi munkában. A szociális tanácsadók beszámolói szerint a legtöbb helyen a csehszlovák járási ifjúsággondozókat és a TBC elleni Masaryk-liga intézeteit leszerelve, kiürítve találták; a kivonuló csapatok és a távozó közigazgatás többnyire kórházak felszerelési tárgyait is elvitték.25 2 A hiányzó intézmények pótlását a Magyar a Magyarért Mozgalom már az első napokban megkezdte. Mindenekelőtt a Magyarországon 1938. őszén megindított ingyen tej- és cukorakciót terjesztették ki a visszacsatolt területre, majd pedig nagyarányú egészségház-építési program vette kezdetét.253 Ezt indokolta a falvak korábbi elhanyagoltsága is: a csehszlovák időben egy-egy akkori járásra esett egy védőnő,25 4 aminek következtében az 1938. előtti, szlovákiai és kárpátaljai csecsemőhalandósági adatok a községekben lényegesebben rosszabbak Jaross Tahy László államtitkárnak kívánta átadatni — még a Minisztertanács is tárgyalta. Mt, 1939. július 14, 43. napirendi pont). 250 Magyar igénylőknek adják a cseh „földreform" során szétosztott földeket. Zemplén, 1939. április 16. 251 Több panaszos levele Kalász községből. SOA, Nitra, Bars-Hont vm. alisp. ir, 12.333/1944 (az iktatószám egyben az ügyek elhúzódását is példázza). Elekes Imre: im. 198. Zemplén megye alispánjának évnegyedes jelentése, 1939. november - 1940. január. Sátoraljaújhely, 1940. A kormány 1939. október 11-i rendeletében (9400/1939. Me. Mo. RT, Budapest, 1939. 1924-1926.) határozottan felszólította a földek ideiglenes hasznosítását intéző törvényhatóságokat, hogy a véglegességnek még a látszatát is kerüljék. 252 Imrédy Béláné im. 642; A csehek kártételei Léván. Bars, 1938. november 27. Pohl Sándor im. 22. Kassa thj. város polgármesterének jelentése az 1939. január-június időszakról. Kassa, 1939. 2-3. Felvidéki hírek. Orvosi Hetilap, 1938. 50. 1125. Kivételt képezett a komáromi városi kórház, ahol az orvosok ellenállása ezt megakadályozta. A „Magyar a Magyarért" Mozgalomban dolgozó testvérek jelentéseiből. A Testvér, X. [1938-39], 3-4, 5-6. A kórházak hiányzó anyagainak pótlására — a Magyar a Magyarért Mozgalom és egyes gyógyszergyárak segélyein túl — a kormányzat 200.000 pengőt biztosított. (Mt, 1938. december 20, 23. napirendi pont; Az egyes gyárak gyógyszersegélyeiről, stb.) A „Magyar a Magyarért" mozgalomban dolgozó testvérek hivatalos jelentéseiből. (A Testvér, X. [1938-39]. 3-4.) A (jogtalanul) elvitt anyagok visszaszolgáltatásáról a magyar fél tárgyalásokat is kezdeményezett - eredménytelenül. (Mt, 1938. november 25. 29. napirendi pont, a külügyminiszter tájékoztatója). 253 1939. februárjáig 38 egészségház, köztük 14 sokhelyiséges, Κ típusú és 3 TBC gondozó építését kezdték meg, részben a Falu Szociális Alapból — ezt Imrédy még a Magyar Nemzeti Bank elnökeként szervezte meg — részben pedig a Magyar a Magyarért támogatásával (Felvidéki Újság, 1939. február 7.) 1940. októberére a Felvidéken összesen 54, Kárpátalján további 15 egészségház lett készen. [Magyar Élet Pártja]: Eredmények... Célok... 1939-1940. [Budapest, 1940.] 254 Balázsovits Gyula: A Csehszlovák Köztársaság szociális és egészségügyi intézményei a Felvidéken. Zöldkereszt, 1939. 6. 110-113.
