Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
602 HÁMORI PÉTER tervszerű szociálpolitika megkezdését kellett volna, hogy jelentse. A Magyar a Magyarért Mozgalom szociális megbízottainak eddigi működése, a helyi társadalmi-szociális viszonyok megismeréséért végzett munkájuk rendkívül hasznosnak bizonyult ugyan, ám a hagyományos magyar közigazgatás keretei közé nemigen lehetett beilleszteni, ezért január elején fölmerült a szervezet megszüntetésének gondolata. Keresztes-Fischer belügyminiszter azonban ehelyett integrálásukra tett kísérletet: január 8-i körrendeletével az egyes járások és városok „hatósági szociális előadóinak" nevezte ki a korábbi szociális tanácsadókat, megtartva a budapesti Központi Irodát is.19 7 Az ekkor összeállított, 12 pontos, egységes munkaterv1 9 ® nem tartalmazott Magyarországon ismeretlen elemeket, ám az addigi magyar szegénygondozást, csecsemő-, anya- és gyermekvédelmet, ínségmunkát és szellemi szükségmunkát, tehát az egész szociálpolitikai rendszert egyetlen intézmény kezébe tette le, és az ellátás teljességét kiterjesztette a városok mellett vidékre is.19 9 Elsők között a Magyar Normarendszerű szegénygondozást szervezték meg a városokban, illetve részben a járásokban is. A társadalom, az egyházak és a hatóság együttműködését biztosító megoldás, a szegényházakkal együtt a munkaképtelen rászorulók számára nagyjából megfelelő ellátást jelentett.20 0 Elsősége több okra volt visszavezethető. Egyrészt a háttérül szolgáló szociális munkaközösségek megszervezése a legtöbb helyen már megtörtént, másrészt pedig ez a terület a csehszlovák időszakban javarészt ellátatlan volt (a kiterjedt társadalombiztosítás és a magasabb életszínvonal miatt viszonylag kevés volt az igénylő), így itt gyors és főleg — a koldusok „eltüntetésével" — látványos eredményeket lehetett elérni.20 1 A szociális előadók javaslatára — hazai tapasztalatok alapján — a Norma fedezetébe kezdettől beépítették a városi költségvetés kisebb-nagyobb tástudományi Intézet, 33. sz. Budapest, 1941; Endre László alispán bemutatkozó beszéde, 1938. január 11. Köz- és kisgyűlések. PmL. IV 403. 197 133.370/1939. Bm. rendelet. AMM Komarno, Polgármesteri iratok, Π. adm. 59. dob. A szociális előadók feladatkörét a 133.370/1939. Bm rendelet jelölte ki: I, A hatósági közsegély megszervezése és lebonyolítása (környezettanulmány; személyre szóló segélymód megjelölése; „A család erkölcsi és lelki befolyásolása, gyakorlati irányítása,..."; szükségmunka). II, Termelékeny segélynyújtási akciók (produktív segélynyújtás; kölcsönök). III. Együttműködés a közegészségügyi hatóságokkal és egészségvédelmi szervekkel. IV Adatszolgáltatás, javaslat- és jelentéstétel. V. Adatgyűjtés- és feldolgozás. VI. Munkaközösségek szervezése. (Bronts Gézáné: A M. Kir. Belügyminisztérium Szociális Szervezete. Zöldkereszt 1940. 7. 73-77.) 198 Magyar a Magyarért. A Felvidékért, im. 78-79. 199 Az említetthez hasonló, egységes szervezet működött már Budapesten, ám a főváros az ország szociálpolitikáján belül mindvégig kivételes — és kivételezett — helynek számított. (Schüler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten. Statisztikai Közlemények, 90/1-2. köt. Budapest, 1939-1940). 200 Egységes rendszer szerint kell megszervezni a szociális embervédelmet. Felvidéki Újság, 1939. január 24; Pohl Sándor im. 18; Johan Béla, im. 278-284; Saárossy Etelka: Mit létesített a Magyar a Magyarért Mozgalom a rozsnyói járásban? Zöldkereszt, 1939. 4-5, 80-82; Ungvár thj. várossá alakulása. Határszéli Hírlap, 1940. március 3. Hámori Péter: Az Egri- (Magyar-) Norma im. 281-283. 201 A csehszlovák szociális ellátórendszer logikája szerint a munkaképtelenné vált — és szociális biztosítással nem rendelkező — állampolgárok segélyezése társadalmi feladat volt. Anton Tárna: Právní základy ο mláde ν republice Ceskoslovensko. Nákladem Ceské Zemské Komise pro Péci ο Mládez ν Cechách. Praha, 1925. 9-10.
