Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
596 HÁMORI PÉTER fellépése16 1 tovább szított, de a szlovák propaganda sem hagyott kihasználatlanul.16 2 Az elkeseredést a szociális megbízottak is pontosan érzékelték, és rendre jelentették is azt Budapestre.16 3 A téma értekezleteiken is szóba került, ám a helyzet megváltoztatása érdekében csak igen kevés történt. Erre okot szolgáltatott az anyagi alapok vészes csökkenése is: december közepére, tehát alig másfél hónap alatt a Magyar a Magyarért fölélte költségvetésének több mint egyharmadát.164 A Mozgalom vezetése ezért az 1938-as év végén kétségbeesett kísérletet tett a közhangulat megváltoztatására, részben igazolandó saját létjogosultságát is.165 Kellő pénzösszegek híján elsősorban a propagandára helyezték a hangsúlyt: a községekben, városokban egymást követték a hazafias ünnepségek, ahol a megjelentek kisebb-nagyobb ajándékokat is kaptak. A karácsony szintén alkalmat kínált az „anyaország szerető gondoskodásának" demonstrálására: a fenyőfákat — állítólag Imrédyné javaslatára — az elöljáróságok ingyen juttatott piros és fehér csomagolású szaloncukorral díszítették föl, s nagyszámú gyermekruha is kiosztásra került. Emellett a tanítók kötelességévé tették, hogy a gyermekekkel magyar énekeket taníttassanak be, — szövegüket a szociális megbízottak osztották szét — s nyilvánosan adassák elő.166 Míg a visszacsatolt területeken a szociális megbízottak — illetve a helyi közélet és közigazgatás más résztvevői is — az egyre romló közhangulat javításán vagy legalább stabilizálásán munkálkodtak. Imrédy „gyorsítási" szándéka, mely az egész belpolitika átrendeződését-átrendezését is célként tűzte ki, a kormány ellenében egy határozott és elszánt ellenzéket hozott létre az országgyűlés falai közt és azon kívül is.16 7 Az ellenérzések a Magyar a Magyarért működésével kapcsolatban nem kerültek a felszínre, ám annál határozottabban nyilvánultak meg egy másik mozgalom, a Magyar Elet Mozgalom meghirdetésekor. (Megjegyzendő, hogy mindkét mozgalom nevének kiötlője, és részben megszervezője is ugyanaz a személy, Imrédy „szürke eminenciása", Kovrig Béla volt.16 8 ) Sajátos módon a belpolitikai „treuga dei" végére a Felvidéki törvény benyújtása tett pontot. Imrédy eredeti szándékaiban a javaslat, mint általános felhatalmazási törvény szerepelt, ám a várható ellenállás miatt a képviselők elé került változat csak a Felvidékre, és nem az egész országra vonatkozott. Ε visszakapott területen viszont szinte 161 Az OMGE jelentése a „néma földreformról". Fodor Jenő, im. Ismertetése: Népszava, 1938. december 11. A végeleges adatokat tartalmazza: Az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtok- és állatöszszeírás. Szerk.: Konkoly-Thege Gyula. Magyar Statisztikai Közlemények, 108. Központi Statisztikai Hivatal, 1939. 162 Súpis majetkov na územi pripojenom k Ma'iarsku. Slovák, 1939. december 9. 163 A „Magyar a Magyarért" Mozgalomban dolgozó testvérek hivatalos jelentéseiből, im. Jellemző adat, hogy egyedül Kassán 6800 panaszt vizsgált ki a Magyar a Magyarért. Pohl Sándor im, 11. 164 Magyar a Magyarért. A Felvidékért. Beszámoló, im. 55. 165 Erre annál is nagyobb szükségük volt, mert a Magyar a Magyarért Mozgalmat mindvégig átmenetinek tekintő Belügyminisztérium december 15-én a városokba egy-egy anyaországi szociális tisztviselőt rendelt ki, „rendet tenni". (Gádoros Miklós: Szociális munka im.) 166 Mivel a gyűjtésből kevés folyt be, 174.297 pengőért vett a Mozgalom gyermekruhákat -ugyanis a csehszlovák időkben rendszeres volt az ilyenek kiosztása, s aggódtak, hogy elmaradása esetén esetleg tüntetésekre is sor kerülhet. Imrédy Béláné: „Magyar a Magyarért", im. 732. 167 Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján, im. 18-22. 168 Hámori Péter: Kísérlet im. 363. és 132-133. Íj.
