Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
592 HÁMORI PÉTER városokkal szemben a vidék munkanélküliségének leküzdésére — melyet súlyosbított a korábbi gyári napszámosok falvakba való visszaözönlése is — még kísérletet sem tettek az első hónapokban. Az ínségmunkák mellett, a Magyar a Magyarért Mozgalom nagyobb összeget fordított a menekültek gondozására és a fiatalság, különösen az egyetemi fiatalság megsegítésére is. A menekültkérdés elsősorban a bécsi döntés körüli napokban jelentkezett, arányaiban azonban meg sem közelítette az 1920-as, vagy az 1945. utáni menekülthullámot: 6 táborban összesen 1565 fő volt elhelyezve, általában csak néhány hétig. Táborokba való tömörítésük nemcsak az ellátás könnyebbé tételét célozta: a Belügyminisztérium egy detektívet, a VKF pedig kémelhárító tisztet jelölt ki ellenőrzésükre.14 0 A menekültkérdésnél sokkal nagyobb figyelmet keltett a visszacsatolt területek főiskolás ifjúságának segélyezése. A budapesti kormányzat bizonyos bizalmatlansággal tekintett erre a rétegre, mert egy részükben a kommunista eszme zászlóhordozóit,14 1 másokban, a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület tagjaiban pedig a Fiatal Magyarság Mozgalmának rokonszenvezőit — tehát végeredményben ugyancsak a rendszer bírálóit — látták. Megnyerésükre kereken százezer pengőt különített el a Magyar a Magyarért Mozgalom, amiből tandíj segélyeket fizettek, ingyenes menza- és diákszállóhelyeket tartottak fenn. Szemben a segélyezés általános irányvonalával, esetükben vizsgálták nemzeti hovatartozásukat, s korábbi politikai állásfoglalásukat is.142 Nem volt kevésbé fontos az ifjabb nemzedék ideológiai átformálása sem. Jól példázza ezt, hogy már a bécsi döntés meghozatala előtt határozat született az iskolai tankönyvek lecseréléséről, méghozzá államköltségen.14 3 Hiába volt a visszacsatolt területeken a segélyezés az anyaországhoz képest igen nagyvonalú, a lakosság helyzetén sok esetben alig-alig látszott javítani. A csekély eredménnyel járó, kapkodó,14 4 vagy épp hiányzó intézkedések vezettek oda, hogy a sajtóban a bevonulás óta először éles kritikák jelentek meg a visszacsatolás óta folytatott magyar szociálpolitikáról.14 5 A támadást a Népszava 140 Magyar a Magyarért. A Felvidékért. Beszámoló, im. 51; 1198. VKF Polg. Csop. sz. rend. (PmL. PPSK. Alisp. IV 408. b. 60.492/1938.) 141 Ferencz László: A Sarló ideológiai formálódása és kapcsolata a kommunista párttal. Ez volt a Sarló. im. 32-73. 142 Magyar a Magyarért. A Felvidékért. Beszámoló, im. 79-80. 143 Mt., 1938. október 28. MOL. K-27. 198. dob. 14. napirendi pont: a VKM 71.600 pengőt kér a tankönyvek cseréjére. A tankönycserét oly módon kívánták lebonyolítani, hogy „a magyar olvasmányok, az irodalmi, történelmi, földrajzi és alkotmánytani tantárgyak oktatásában a hazafias magyar szellem és az igazság a lehető legrövidebb időn belül érvényesüljön" (24.844/1938. VKM; AMM Komarno, 243/1938. kat. közig.) Ugyanez a rendelet a reáliák esetében a tankönyvek megtartását írta elő, továbbá „természetesnek" nevezte a szlovák és ruszin községekben az addigi tannyelv fönntartását. Megjegyzendő, hogy a Magyar a Magyarért is csaknem 100.000 kötet, nagyobbrészt iskolai használatú könyvet gyűjtött össze és osztott ki. 144 Komárom város polgári vezetői és katonai közigazgatása heteken át nem tudták eldönteni, hogy az ínségmunkák megszervezése melyikük feladata is volna. (AMM Komarno, Π. adm. 1. dob. 25.780/1938) 145 A Felvidék munkát vár. Népszava, 1938. december 15. Nyigri Imre: Gyors segítséget vár a gazdasági hátterétől megfosztott északkeleti Felvidék. Uo. december 16. A kormány tanulmányozza Léva helyzetét. Bars, 1939. január 1.
