Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 585 Mindeközben a komáromi tárgyalásokon a csehszlovák delegáció — tárgyalókészségét bizonyítandó — hajlandónak mutatkozott kisebb területek, Sátoraljaújhely-Gyártelep és Ipolyság kiürítésére és átadására.9 7 A bevonuló magyar honvédalakulatok parancsnoksága mellett ott voltak a Magyar a Magyarért Mozgalom szociális tanácsadónői, megbízottai is.9 8 Munkaterük az első napokban azonban nagyon csekély volt, lényegében propagandisztikus feladatok végrehajtásában, hazafias ünnepségek megszervezésében, a bevonuló csapatokat üdvözlők között ajándékkártyák, kormányzói arcképek9 9 és cukorka osztogatásában merült ki. A tényleges szociális szükségletek számbavétele Ipolyságon és a községet övező területeken kezdődött meg. Az első nehézséget az élelmiszerhiányjelentette, mivel a kivonuló csapatok csaknem minden élelmi cikket lefoglaltak és elszállítottak, a helyi kereskedők egy része pedig a korábban elrejtett készleteket továbbra is visszatartotta, tekintettel a bizonytalan viszonyokra, s attól tartva, hogy a magyar csapatok folytatják a csehek rekvirálását. Mindez azt eredményezte, hogy a terület lakossága napokon, sőt heteken keresztül éhezett. Ellátásuk megszervezése nem volt zökkenőmentes. A Hangya Szövetkezet által a határ közelében elhelyezett készletekből ugyan már a katonai határátlépés napján megkezdődött 1955 kg liszt, 290 kg cukor, 100 kg só és 600 kg sózott szalonna átszállítása, de hamar kiderült, hogy a Magyar a Magyarért Mozgalom szervezői a szétosztás mikéntjére nem gondoltak, pontosabban ezt a feladatot a szociális megbízottnak szánták.100 Az elképzelés azonban napok alatt életképtelennek bizonyult: hiába vontak be cserkészeket és leventéket,10 1 a kiosztandó élelmiszer-csomagok összeállítása és szétosztása vontatottan haladt, ráadásul a rendelkezésre álló munkaerőt teljesen lefoglalta, lehetetlenné téve a tényleges igények és rászorultság vizsgálatát is. A Belvedere-kastélyban november 2-án meghozott döntés után a Magyar Királyi Honvédség csapatai átlépték a trianoni országhatárt. A kijelölt járásparancsnokok mellett ott voltak a szociális megbízottak is. A Királyi Magyar Autó Club és a Touring Club tagjai által sofőrrel együtt felajánlott személygépkocsik segítségével viszonylag könnyen bejárhatták kijelölt munkaterüket.102 Ezt bizto-97 Sallai Gergely: Az első bécsi döntés... im. 98 A szociális gondoskodás bástyái. Határőr [Sátoraljaújhely], 1938. október 19; Magyar a Magyarért!. Uo; A katonaság nyomában - szociális megbízottak jönnek. Magyarság, 1938. október 15; Ipolyságon a Magyar a Magyarért. Népszava, 1938. október 19. Ipolyságon Salkaházi (ekkor még Salkház) Sára volt a szociális megbízott (a Szociális Testvérek Társaságából; Teleki Pál levele Salkház Sárához, 1939. január 15. SzTT. Lv, 12669/69a.; 6362/1939. Me.); a sátoraljaújhelyi szociális megbízott személyét nem sikerült kideríteni. 99 A Horthy-kultusz felvidéki terjedéséhez/teijesztéséhez érdekes adalék, hogy a hivatalos Csehszlovákia korábban hasonló mértékű Masaryk —- és kisebbrészt Benes — tiszteletet igyekezett kialakítani, főleg az iskolásgyermekek körében (Bálint Miklós: Masaryk G. Tamás élete. Ungvár, 1928. Darvas Sándor, Surányi Géza, et al: Masaryk G. Tamás élete, működése és hatása. Pozsony, 1930. Magyar Masaryk. Szemelvények Masaryk G. Tamás műveiből. Pozsony, 1935; Masaryk-breviárium. Összeáll.: Szerényi Ferdinánd. Uzhorod, 1928.) íoo Magyar a Magyarért. A Felvidékért. 42. 101 A visszacsatolt Ipolysági járásba küldendő cserkészek utaztatása. PmL. PPSK Alisp. IV 408 b. 59178/1938. 4 pestmegyei leventeszázad kirendelése a visszacsatolt területekre. 34.674/1938. Hm. Ein. (In: PmL. PPSK. Alisp. IV 408 b. 60.492/1938) 102 Az összes többi (anyaországi) szociális szakember — de az általános közigazgatás résztvevői számára is — állandó gondot okozott az igen szűkre szabott útiátalány.
