Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533

546 is biztos volt, hogy a bolsevikok időt akarnak nyerni, mert a polgárháború fegyver-és készlethiányt teremtett. Ezért az ukránokkal történt egyezmények után, április 25-én megindította az offenzívát, s május 7-én a lengyel csapatok bevonultak Kijevbe. A lengyel katonai győzelmek hatására az angol, az olasz és a spanyol király táviratban köszöntötte Pilsudskit, Párizsból azonban ilyen üdvözlet nem érkezett. A lengyel kormányt e tartózkodás meglepte, s ezt Panafieu francia követ tudo­mására hozta.52 Párizs válasza nem késett. Két nappal későbbi táviratában5 3 Mil­lerand gratulált Pilsudskinak, de óvta a kalandor politikától, a követet pedig arra kérte, figyelmeztesse Varsót a realitásokra. Példaként azt hozta fel, hogy Párizs Patek szándékainak megfelelően késleltetni akarta a marienwerderi és az allen­steini népszavazást, de az angol és az olasz delegáció ezt a szándékot megakadá­lyozta. S bár Párizs mindig is erős Lengyelországot akart, abban viszont nem volt érdekelt, hogy Varsó ellenfeleinek száma növekedjen. Ezért reménykedett, hogy a lengyel kormány tiszteletben fogja tartani az ukránok akaratát. A katonai hely­zettel kapcsolatban Millerand május végén54 valamennyi diplomáciai poszttal kö­zölte Foch értékelését arról a veszélyről, mellyel az új lengyel államnak keleten és nyugaton egyaránt szembe kell néznie. A veszély egyrészt abban állt, hogy a mintegy 3.500 km hosszú lengyel határok egy része még nincs fixálva, s csak bizonyos szakaszokon képes egy esetleges támadás kivédésére. Az ezer km-es ke­leti határszakasz nagy erőfeszítéseket követel, többet, mint Ukrajna felszabadítása és megszervezése. Ráadásul a litvánokkal szembeni nézeteltérések veszélyeket hordanak magukban. S bár az 1.300 km hosszú német határszakaszt véglegesen meghúzták, a konfliktus kockázata mindaddig fennáll, amíg Németországot le nem szerelik Ezt a veszélyt tovább növeli az, hogy a 22 hadosztályból álló lengyel hadsereg friss szervezésű, a gazdaság helyzete nyomorúságos, a vasúthálózat nem sűrű. Foch ezek után azt tanácsolja, hogy a lengyel kormány legyen óvatos, keleten tanúsítson várakozó magatartást, és erőit koncentrálja a nyugati frontra. Ennek érdekében Varsó keleten állítsa le az előrenyomulást, vegye birtokba az elfoglalt területeket és fixálja a határokat. A katonai erő egy részét pedig vigye nyugatra, s támogassa szövetségesei törekvéseit. Párizs tehát a lengyel katonai sikerek el­lenére óvatos maradt, elsősorban saját érdekeit nézte, s a lengyelektől is ennek támogatását várta el. Ukrajnával kapcsolatban ugyanakkor felmerült egy francia­lengyel együttműködés, sőt egy külön antant vagy francia politika is.55 Ez első­sorban Ukrajna függetlenségének elismerését jelentette volna, illetve azt, hogy a francia, az angol és az amerikai tőke jelenjen meg ebben a térségben. Ukrajna politikai jövőjét azonban a varsói francia követ, Panafieu hosszabb távon is bi­zonytalannak ítélte ahhoz, hogy Párizs végleg elkötelezze magát. Ez azért sem lett volna kívánatos, mert ha Franciaország közvetlen politikai és gazdasági kap­csolatokat kezdeményez Kijevvel, veszélyezteti a lengyelekkel való jó viszonyt. Varsó győzelmei hatására szovjet oldalon felerősödött a kommunista és a nemzeti érzés. > y A háború nemzeti jellegűvé vált — mondta Zinoyjev — még a 52 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 71. N° 222. f.1-2. Varsovie, 12 mai 1920. 53 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 71. f.4. Paris, 14 mai 1920. 54 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 71. ff.16-18. Paris, 25 mai 1920. 55 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 71. N° 171. ff.27-32. Varsovie, 4 juin 1920. Panafieu à Millerand. Négociations économiques entre la Pologne et l'Ukraine.

Next

/
Oldalképek
Tartalom