Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
546 is biztos volt, hogy a bolsevikok időt akarnak nyerni, mert a polgárháború fegyver-és készlethiányt teremtett. Ezért az ukránokkal történt egyezmények után, április 25-én megindította az offenzívát, s május 7-én a lengyel csapatok bevonultak Kijevbe. A lengyel katonai győzelmek hatására az angol, az olasz és a spanyol király táviratban köszöntötte Pilsudskit, Párizsból azonban ilyen üdvözlet nem érkezett. A lengyel kormányt e tartózkodás meglepte, s ezt Panafieu francia követ tudomására hozta.52 Párizs válasza nem késett. Két nappal későbbi táviratában5 3 Millerand gratulált Pilsudskinak, de óvta a kalandor politikától, a követet pedig arra kérte, figyelmeztesse Varsót a realitásokra. Példaként azt hozta fel, hogy Párizs Patek szándékainak megfelelően késleltetni akarta a marienwerderi és az allensteini népszavazást, de az angol és az olasz delegáció ezt a szándékot megakadályozta. S bár Párizs mindig is erős Lengyelországot akart, abban viszont nem volt érdekelt, hogy Varsó ellenfeleinek száma növekedjen. Ezért reménykedett, hogy a lengyel kormány tiszteletben fogja tartani az ukránok akaratát. A katonai helyzettel kapcsolatban Millerand május végén54 valamennyi diplomáciai poszttal közölte Foch értékelését arról a veszélyről, mellyel az új lengyel államnak keleten és nyugaton egyaránt szembe kell néznie. A veszély egyrészt abban állt, hogy a mintegy 3.500 km hosszú lengyel határok egy része még nincs fixálva, s csak bizonyos szakaszokon képes egy esetleges támadás kivédésére. Az ezer km-es keleti határszakasz nagy erőfeszítéseket követel, többet, mint Ukrajna felszabadítása és megszervezése. Ráadásul a litvánokkal szembeni nézeteltérések veszélyeket hordanak magukban. S bár az 1.300 km hosszú német határszakaszt véglegesen meghúzták, a konfliktus kockázata mindaddig fennáll, amíg Németországot le nem szerelik Ezt a veszélyt tovább növeli az, hogy a 22 hadosztályból álló lengyel hadsereg friss szervezésű, a gazdaság helyzete nyomorúságos, a vasúthálózat nem sűrű. Foch ezek után azt tanácsolja, hogy a lengyel kormány legyen óvatos, keleten tanúsítson várakozó magatartást, és erőit koncentrálja a nyugati frontra. Ennek érdekében Varsó keleten állítsa le az előrenyomulást, vegye birtokba az elfoglalt területeket és fixálja a határokat. A katonai erő egy részét pedig vigye nyugatra, s támogassa szövetségesei törekvéseit. Párizs tehát a lengyel katonai sikerek ellenére óvatos maradt, elsősorban saját érdekeit nézte, s a lengyelektől is ennek támogatását várta el. Ukrajnával kapcsolatban ugyanakkor felmerült egy francialengyel együttműködés, sőt egy külön antant vagy francia politika is.55 Ez elsősorban Ukrajna függetlenségének elismerését jelentette volna, illetve azt, hogy a francia, az angol és az amerikai tőke jelenjen meg ebben a térségben. Ukrajna politikai jövőjét azonban a varsói francia követ, Panafieu hosszabb távon is bizonytalannak ítélte ahhoz, hogy Párizs végleg elkötelezze magát. Ez azért sem lett volna kívánatos, mert ha Franciaország közvetlen politikai és gazdasági kapcsolatokat kezdeményez Kijevvel, veszélyezteti a lengyelekkel való jó viszonyt. Varsó győzelmei hatására szovjet oldalon felerősödött a kommunista és a nemzeti érzés. > y A háború nemzeti jellegűvé vált — mondta Zinoyjev — még a 52 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 71. N° 222. f.1-2. Varsovie, 12 mai 1920. 53 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 71. f.4. Paris, 14 mai 1920. 54 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 71. ff.16-18. Paris, 25 mai 1920. 55 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 71. N° 171. ff.27-32. Varsovie, 4 juin 1920. Panafieu à Millerand. Négociations économiques entre la Pologne et l'Ukraine.
