Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
A LENGYEL-SZOVJET HÁBORÚ ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA 539 az orosz parasztok szövetkezeteivel1 9 való kapcsolatteremtéssel lehet újraindítani. Ez a megoldás Lloyd George szerint azért jó, mert a szovjethatalmat nem kell elismerni, mégis hozzá lehet jutni a legfontosabb nyersanyagokhoz, élelmiszerekhez, ráadásul hosszabb távon ez az eszköz a bolsevizmust is elpusztítja. A Szövetséges Keleti Hadsereg február elsejei összefoglaló jelentése20 azt írja ezzel kapcsolatban, hogy Litvinov a blokád megszüntetéséért cserébe aranyat, illetve koncessziókat ígért, s fenntartás nélkül elismerte Lengyelország szuverenitását. Berthelot január 23-i távirata21 már szövetséges konklúzióként közölte a francia diplomáciai képviseletekkel,2 2 hogy „megengedik azoknak a szövetséges országokból származó termékeknek a szabad kereskedelmét, amelyek az orosz parasztoknak nélkülözhetetlenek, azzal a feltétellel, hogy cserébe gabonát, lent, bőrárut s más olyan nyersanyagot kapnak, amely jelenleg csak Oroszországban található meg". Ezt a döntést az indokolta, hogy kivédjék az Európában érezhető súlyos élelmiszerhiányt, amely ráadásul a bolsevizmust bátorítja Nyugat-Európában. Ε lépést sem a szövetségesek és a szovjet kormány közötti tárgyalások, sem a szovjethatalom elismerése nem követi. A szövetségesek abban is döntöttek, hogy elismerik az Oroszországgal szomszédos államok, valamint Azerbajdzsán, Grúzia, és Örményország függetlenségét, bolsevik támadás esetén pedig minden lehetséges támogatást megadnak nekik. Az alapelvek elfogadása ellenére Párizs és London között nézetkülönbségek figyelhetők meg a Legfelsőbb Tanács március elsejei ülésén.23 Lloyd George az olaszokat képviselő Nitti támogatását élvezve azt hangsúlyozta, hogy csak a béke szoríthatja le a magas élelmiszerárakat. Ezért azt javasolta, valamenynyi Oroszországgal határos államot kérjék fel arra, hogy kössön békét a bolsevikokkal. A francia delegáció ebben a kérdésben éppúgy tartózkodott, mint a kereskedelmi kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslat esetében, arra hivatkozva, hogy tisztázni kell a tranzakciók lebonyolításának garanciáit.24 A párizsi lengyel követ pedig a mindenáron békét akaró angol nézettel szembeni aggodalmát fejezte ki Paléologue-nak, a Quai d'Orsay főtitkárának, azt hangsúlyozva, hogy ezek után Lengyelország nem bízhat Nagy-Britannia támogatásában, mert a Vörös Hadsereg agressziója esetén úgyis azt hiteti el mindenkivel, hogy a lengyelek támadtak először.25 A Legfelső Gazdasági Tanács kezdeményezésére a tárgyalások április 8-án kezdődtek Koppenhágában. A szovjet delegációt Kraszin vezette, aki a külügyi népbiztosság kollégiumának volt a tagja, de ezúttal a szövetkezetek képviseletében 19 A Centroszojuzról van szó, amelynek 25 millió tagja volt. A fogyasztási szövetkezetek ARCOS (All Russian Cooperative Societies) néven egyesültek, s ez a szervezet engedélyezte a külföldi vásárlásokat. 20 SHM Série Ab. Escadre de la Méditerranée Orientale vol. 35. N° 995/3. 21 Service Historique de l'Armée de Terre - Vincennes (SHAT) 7N3124 Reprise de certaines relations avec la Russie. Correspondances diplomatiques, télégrammes, 1920-1921. 22 A táviratot megkapta a londoni, a stockholmi, a koppenhágai, a christianai, helsingfors-i, berlini, bécsi, bukaresti, athéni, belgrádi, római, madridi, brüsszeli, hágai, varsói, prágai, berni francia képviselet, s a hadügyminisztérium. 23 MAE Europe 1918-1940. URSS vol. 156. Paris, 2 mars 1920. f.49. Paléologue aláírásával. 24 MAE Europe 1918-1940. URSS vol. 156. Paris, 7 février 1920. f.5. A Legfelső Tanács március elsejei ülésén is érvényben volt a tartózkodásról szóló utasítás a francia delegáció számára. 25 MAE Europe 1918-1940. URSS vol. 156. Paris, 15 mars 1920. ff.64-65.
