Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - Tanulmányok Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapja tiszteletére (Ism.: Vaday Andrea) II/517
517 TÖRTÉNETI IRODALOM „a kereskedők hercegének" is titulálták, és halálakor több mint kétmillió rajnai Ft értékű vagyont hagyott hátra utódaira (88. o.) - többet, mint amennyivel a Mediciek rendelkeztek a fénykorukban. A Német-Római Birodalom humanista tudósainak egész sorát ismeijük meg röviden; a filozófus-tudós Nicolaus Cusanust, a Vitéz János meghívására Magyarországon is megfordult Johannes Regiomontanus csillagászt, a „Titkos bölcselet" szerzőjét, Agrippa von Nettesheimet, az egész Európát végigutazó neves orvost, Paracelsust, a geológus Georgius Agricolát, majd Keplert. A német humanizmusról is kaphatunk egy vázlatos képet Johann Faustustól kezdve Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausenen át Ulrich von Huttenig, beleértve a német humanista nőket is. Német területeken a képzőművészet is rendkívüli nagyságokat teremtett: a késő gótikus európai szobrászat egyik legjelentősebb mestere, Veit Stoss is Nürnbergben született, hogy onnét költözzön át Krakkóba, majd ismét vissza szülővárosába; Albrecht Dürerről Rotterdami Erasmus írta, hogy „olyan művész, aki megérdemli, hogy soha ne haljon meg" (128. ο.). A két Lucas Cranach, Matthias Grünewald és ifjabb Hans Holbein zárja a német nagyságok sorát ebben a korban. „Csak Dürer heroikusan szép és Grünewald kimondhatatlanul meggyötört Krisztusának szintézise mutathatja meg a reformáció korának német Megváltóját..." (Heinz Lüdecke) (138. o.) J. Újváry Zsuzsanna TANULMÁNYOK RITOÓK ZSIGMOND HETVENEDIK SZÜLETÉSNAPJA TISZTELETÉRE Szerk.: Hermann István. Budapest, 1999. Az Egyetemi Széchenyi Kör kiadványa. 211 o. Ritoók Zsigmond hetvenedik születésnapjára a latin szakos hallatok és végzős doktoranduszok kilenc tanulmánnyal tolmácsolták jókívánságaikat. A kötetnek nincs meghatározott tematikája, az ókortól a 20. századig sorakozik kilenc tanulmány történeti időrendben a kötetben, amelyek előtt Kendeffy Gábor köszöntőjét olvashatjuk. Ritoók Zsigmond gazdag tudományos munkásságával, tudományos felkészültségével, tanári képességeivel és emberi magatartásával egyaránt kivívta tanítványai elismerő tiszteletét és szeretetét, amit ez a tisztelgő kötet is bizonyít. Ittzés Máté tanulmánya: A Duenos-felirat néhány problémája. A szociokulturális kontextus és a „dramatis personae", egy Kr.e. 6. század közepi vázafelirattal foglalkozik. A tanulmány a szerző szakdolgozatában feldolgozott anyag további kiegészítése és egyes problémáinak elmélyültebb vizsgálata. Részletesen foglalkozik a szöveggel, illetve a modern kutatásnak a Duenos-felirattal kapcsolatban kialakított nézeteivel. Patay-Horváth András tanulmánya a „Kőbe zárt történelem. A Parthenon nyugati oromcsoportjának értelmezése" címet viseli. Az oromcsoport elemzését a korábbi modern elemzések ismertetésével kezdi, részletesen kitérve a mitológiai vonatkozásokra. Ezek után Pausanias szövegét veszi kiindulásul, majd felsorolja, és az eredeti szöveg mellett magyar fordítást is adva, közöl további antik forrásadatokat. Végül - részletes filológiai elemzés után - történeti keretbe foglalja mondanivalóját. Kopeczky Rita dolgozata: „Mezentius alakja az Aeneisben." Az Aenas ellen harcoló etruszk király képének elemzését rövid történeti bevezetővel kezdi a szerző, amelyben kitér arra a kérdésre, hogy Róma hogyan viszonyult az etruszkokhoz. A Vergilius előtti Mezentius kép ismertetése után (amelyben a tárgyi emlékekre is kitér), az Aeneis Mezentius alakját veszi szemügyre. S bár Vergilius alakformálása nagyrészt a Cato féle képen nyugszik, mégis megállapítható, hogy Róma és az etruszkok viszonya Augustus korában változáson ment át. Az Aeneist vizsgálja abból a szempontból is, hogy az etruszkok milyen szerepet játszottak az eposzban. Kitér az etruszk csapatokra, a fontosabb személyekre is. Mezentius király és az etruszk szereplők vizsgálata során nyilvánvalóvá válik, hogy a Vergilius kialakította kép összhangban van az etruszk kultúra Kr.e. első századi fokozatos újjáéledésével, és a birodalmi propagandával. Ittzés Dániel „Descensio dei - ascensio vatis" c. tanulmánya Horatius negyedik római ódájának értelmezésével foglalkozik röviden. Bencze Ágnes dolgozata: „Bukolikus tájképek a Iulius-Claudius korból." Rövid áttekintés után a szerző részletesen foglalkozik a pásztoridillek római utópiáival, majd kitér Calpurnius festészetére. Mitológiai vonatkozások, irodalmi idézetek gazdagítják a tanulmányt.
