Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - Éles Csaba: A Genti oltártól Wittenbergig (Ism.: J. Újváry Zsuzsanna.) II/515
515 TÖRTÉNETI IRODALOM A kötet ennélfogva vegyes érzelmeket kelt: a nagy részét kitevő jegyzőkönyv fordítása nagyszerű, s újdonságként joggal tarthat számot élénk érdeklődésre. A legenda mostani fordításának viszont — a kötet újbóli kiadása esetén — mindenképpen alapos és körültekintő felülvizsgálatát javaslom, célszerűnek tartva akár egy új fordítás elkészíttetését is már csak azért is, mivel a Ballér-féle fordítás is hasonló hibákat tartalmaz. Neumann Tibor Éles Csaba A GENTI OLTÁRTÓL WITTENBERGIG Németalföld kultúrája a 15-16. században Európa kultúrája az Újkorban (1401-1914) II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. 152 ο. Éles Csaba jelenlegi könyvét a korábban megjelent kötete (A szépségtől a megszállottságig. Itália kultúrája 1401 és 1600 között. Nemzeti tankönyvkiadó, Bp., 1996.) folytatásának, s eredetileg rendszerező jellegű tudományos munkának, elsősorban egyetemi és főiskolai tankönyvnek szánta. Ε művelődéstörténeti kötet viszonylag kis terjedelme ellenére — a főszöveg mintegy 130 oldal — Európa egyik nagyon fontos korszakáról és a tárgyalt korban a gazdasági, társadalmi fejlődés és művelődés élenjáró régiójáról ad valóban rendszerező, viszonylag részletes, ám imitt-amott csak vázlatosra sikerült összképet. A könyvet jellegénél fogva inkább népszerűsítő munkának nevezném, hiszen szintetizáló jellege ezt determinálja. A kötet két fő, arányosan megszerkesztett részből áll: az egyik a frappáns cím első felét magában rejtő Németalföld kultúrája a késő gótikától a manierizmusig — ez a „Városok hazája" címet viseli —, a másik — a cím második fele —, „A reformáció igézetében" pedig Németország 15-16. századi kultúrája. Mindkét ország, helyesebben régió, Európa igen fontos kultúrtörténeti korszakát jelenti. Az első rész Németalföld elnevezéseivel (az „egységes" Németalföld, majd az önálló Hollandia és Dél-Németalföld, illetve Flandria [Belgica sive Flandria], később Belgium), a tartományok neveivel, rövid történetével indít. A politikailag-társadalmilag változatos, sokféle tartományból és ! városból álló Németalföldnél alapvetően ki kell emelni — és ezt meg is teszi a szerző —, hogy a különbözőség oka a gazdaság eltérő volta, ami mögött természetesen földrajzi és éghajlati külön! bözőség is volt. (9. o.) A flamandok már a 10. században Angliába hajóztak gyapjúért, így Flandria a 12-13. században a takácsok és a posztóványolók országa lett (20. o.). Itt ki kellene emelni, hogy az ország ezzel Angliával egyfajta gazdasági függésbe került, s ez mélyen meghatározta a külpolitikáját is. A szerző a legújabb, többnyire magyarul is olvasható összefoglaló gazdaság- és társadalomtörténeti i munkák alapján jól érzékelteti a textilipar fejlődésével a korai kapitalizmus kialakulását — a könnyűipart, azon belül is a textilipart szoktuk húzóágazatnak nevezni —, s az olvasó, megtudhatja, ι hogy Brügge lehanyatlásával hogyan adja át szerepét Antwerpennek, s válik maga „halott várossá". De azt már nem követhetjük tovább, hogy miért a fejletlenebb északi tartományok, azaz a függet-1 lenné váló Hollandia veszi át a fejlődés zászlaját, s lesz Európa legelső kapitalista országa; ugyanez vonatkozik a kötetben nem érintett észak-itáliai városállamokra és a Német-Római Birodalom egészére is. A kereskedelmi útvonalaknak az Atlanti-óceánra történő áthelyeződésével, a világkereskedelmi központ egyre nyugatabbra kerülésével, a világpiac kialakulásával ezek a területek elveszítik központi szerepüket, maguk is a nagy átalakulás vesztesei lesznek, — de ez még nem volt látható a 15-16. században. Noha Éles Csaba Burgundia, majd Németalföld, a második részben pedig a Német-Római Birodalom történetéről sok mindent elmond — évszámokat, eseményeket, uralkodók uralmi éveit —, azért e tankönyvnek szánt munkából néhány fontos adat kimarad; érthető, hogy ilyen rövid összefoglalóban lehetetlen minden lényeges mozzanatra kitérni, de talán a következetesebben végigvitt eseménytörténet szálaiba az olvasó inkább bele tudna kapaszkodni. így a kötet itt-ott kicsit kavalkádszerű, s ezt az érzést erősíti a különböző szemléletű és véleményű történészektől, művészettörténészektől, filozófusoktól vett hosszú, szó szerinti idézetek (nem csak vélemények!) ütköztetése vagy éppen egymást erősítése.
