Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Gesztelyi Tamás: Pannóniai vésett ékkövek (Ism.: Vaday Andrea) II/4 793

TORTENETI IRODALOM Gesztelyi Tamás PANNÓNIAI VÉSETT ÉKKÖVEK Sorozatszerk. Fitz Jenő, Szerk. Ε Almási Éva. ΜΟΥ0ΣΕΙΟΝ sorozat, Enciklopédia Kiadó, 1998. 159 o., 42 fekete-fehér, és 20 színes képpel A század eleje óta először lát napvilágot a római kori gemmákról és kameókról összefoglaló munka. Szerzője, Gesztelyi Tamás, hosszú évtizedek kutató és gyűjtő munkáját foglalja össze a kötetben. Az első fejezetben röviden ismerteti a vésett ékkövekkel foglalkozó tudomány, a glyptika fogalmi meghatározását, és kitér az ékkövek, gemmák metszésére, az intaglio és kameó készítési technikájára. Ezután a téma legavatottabb római ismerőjének, id. Pliniusnak a művével foglalkozik, elmondva mindazt, amit a rómaiak tudtak, véltek vagy feltételeztek a gemmák anyagáról, gyógyító vagy mágikus erejéről. A szerző ezután a gemma készítésére felhasznált kőfajták mai megnevezését sorolja fel (makro-, és mikrokristályos kvarcok, hematit, stb.) röviden ismertetve tulajdonságaikat, s a leírást kiegészíti a hozzájuk fűzött hiedelmekkel. A vésett kövek ókori használati módjainak ismertetése után Gesztelyi Tamás külön fejezetben foglalkozik a különböző történeti korszakok gemmáival, a Kr. e. 2. évezredtől a Kr. u. 4. század végéig. Igen fontos az a fejezet, amelyben a szerző a gemmák és kameok keltezési lehetőségeivel foglalkozik. Mivel e tárgyaknak csak igen kis része került elő ásatásokon, hiteles körülmények között, nagy jelentősége van a technikai kivitel minőségének, és az ábrázolásnak a datálásban. A kötet következő része a gemmagyűjtés történetének összefoglalása a középkortól a jelenkorig. Számos példát idézve részletesen kitér az antik gemmák másodlagos, későbbi felhasználására, a főúri és magán gemmagyűjtemények (daktyliothékák) történetére. Ezek után a Magyar Nemzeti Múzeum — először 1825-ben közölt — gemmagyűjteményének történetét, a megvásárolt, vagy ajándékba kapott kollekciókat ismerteti a szerző. A kutatás-, és kultúrtörténeti fejezeteket követően, a pannonia gemmaleletek térbeli és időbeli elterjedését elemzi a kötet. Carnuntum/Deutschaltenburg, Brigetio/Szőny, Intercisa/Dunaújváros igen sok gemma-lelettel dicsekedhet. Feltűnő, hogy Aquincumból ezekhez képest kevés gemma került elő. A további lelőhelyek felsorolását, a rájuk vonatkozó tudományos publikációkkal egészíti ki a szerző. A gemmákkal kapcsolatban igen nagy nehézség, hogy legtöbbjük nem hiteles körülmények között került elő, kivéve Gorsiumot, ahol minden darab hiteles feltárásból származik, így legalább előkerülési idejük meghatározható. A gemmák stilisztikai ás technikai kivitelének meghatározása keltezheti a köveket, de igen gyakran hosszú időn keresztül használják, néha másodlagos funkcióban, ékszerben ékkőnek. Pannoniában a gemmás gyűrűk elsősorban a katonaság körében terjedtek el, Intercisában viszont a keleti betelepedés során válik divattá. Általános szokás volt, hogy a bal kéz kisujján viselték ezeket, ahogy a sírkövek ábrázolásai is tanúsítják. A sírkő ábrázolásokon az irattekercseket tartó férfiaknál fordulnak elő gyűrűk, amiből arra lehet következtetni, hogy az elhunyt rangjával és társadalmi helyzetével is összefügghetett viselésük. A szerző a történeti ismertetés után rátér a gemma képek ikonográfiája, taglalja az istenalakok, mitológiai jelenetek, hősábrázolások, portrék, maszkok, állatalakok, tárgyak és jelképek gyakoriságát és jelentését. A mágikus gemmák ábrázolásai, feliratai, valamint „varázsszövegei" a hiedelemvilágra világítanak rá. A kutatás számára igen fontos a gemmák stílusának és készítő műhelyeinek kérdése is, amelyet a szerző Pannonia nyugati és keleti kapcsolataival egészít ki. A gemmák feldolgozását a kameók követik, közülük is kiemelten a kettőscsatornájú üvegkameók, amelyekről feltételezhető, hogy nagyobb részük Pannoniában készült. Az utolsó fejezet ismerteti az újkori utánzatokat. A közérthető nyelven írt szakszerű szöveget bő irodalmi jegyzék, gemmák és kameok táblaképei egészítik ki. Az ábrázolásokhoz részletes katalógus tartozik, amelyben az egyes példányok leírása és meghatározása mellett a tárgy keltezése, lelőhelye, őrzési helye és a rá vonatkozó irodalom is megtalálható. Vaday Andrea