Századok – 2001

KISEBB CIKKEK - Keszi Tamás: Hozzászólás a korai magyar fejedelmi központ kérdéséhez II/489

KISEBB CIKKEK 491 talán Dzsajhání, akiről Ibn Fadlán révén is tudjuk, hogy kihallgatáson fogadta a külföldi követségeket.1 9 További eseteket is bőven lehetne sorolni Kínától Nyugat-Európáig. Az pedig, hogy egy kárpát-me­dencei uralkodó szállását bizánci követ­ségtől származó folyófelsorolás segítségé­vel határozzák meg, szintén nem példa nélküli. Priszkosz Attilához utaztában u­gyancsak feljegyezte a folyók neveit, és ez alapján nagyjából meghatározható a hun központ fekvése - a problémát itt elsősorban az okozza, hogy Priszkosz fo­lyónevei másutt általában nem fordulnak elő, illetve hogy Jordanes más sorrendben közli őket.2 0 Hogy a magyar kündének meddig volt a Felső-Tisza vidéken a szálláshelye, az a forrásból természetesen nem következtet­hető ki - lehetett éppen öt, de akár ötvenöt évig is. FELHASZNÁLT IRODALOM Bartha 1987 Bartha Antal: A magyar honalapítás. Budapest 1987. Bóna 1991 Bóna, István: Das Hunnenreich. Bu­dapest 1991. Bóna 2000 Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században. Budapest 2000. DAII Constantine Porphyrogenitus: De Administrando Imperio. Greek text edited by Gy. Moravcsik. English translation by R. J. H. Jenkins. Magyar-görög tanulmá­nyok 29. Budapest 1949. DAI II Constantine Porphyrogenitus: De Administrando Imperio. Volume II. Com­mentary Edited by R. J. H. Jenkins. Lon­don 1962. Dienes 1986 Dienes István: A Felső-Tisza-vidék a X. században. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Budapest 1986. 92-114. Exc. de leg. Excerpta de legationibus. Pars I. Ex­cerpta de legationibus Romanorum ad gentes. Edidit Carolus de Boor. Berlin 1903. Fehér 1921-22 Fehér Géza: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphy­rogennetos De administrando imperioja a­lapján. Századok 55-56 (1921-22) 351-380. Getica Iordanis: Romana et Getica. Recen­suit Theodoras Mommsen. Monumenta Germaniae Historica V Berlin 1882. Györffy 1948 Györffy György: Krónikáink és a ma­gyar őstörténet. Budapest 1948. Györffy 1963 Györffy György: Az Árpád-kori Ma­gyarországtörténeti földrajza I. Budapest 1963. Györffy 1987 Györffy György: Honfoglalás és meg­telepedés. In: Magyarország története tíz kötetben I. Előzmények és magyar törté­net 1242-ig. Főszerkesztő: Székely György. Budapest 1987. 575-650., 1624-1639. 2. kiadás. 19 Togan 1939, 6-7. 20 Exc. de leg. 131.: „τον Ιστρον ó τε Δρηκων ο Τί^χς ο Τιφησασ " Getica 104.: „Tisia Tibisiaque et Dricca " Az eltérő sorrendre Bóna István hívta föl a figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm. Attila székhelyének meghatározására eltérő ered­ménnyel példa: Harmatta 1953, 9., 108. és Bóna 1991, 65. és 69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom