Századok – 2001
KISEBB CIKKEK - Keszi Tamás: Hozzászólás a korai magyar fejedelmi központ kérdéséhez II/489
499 KISEBB CIKKEK Keszi Tamás HOZZÁSZÓLÁS A KORAI MAGYAR FEJEDELMI KÖZPONT KÉRDÉSÉHEZ Az elmúlt években több tanulmány jelent meg, amely a címben jelzett problémával foglalkozott, a vita a Századok 1997. évi első számában egy könyvismertetés kapcsán kulminált. A tárgyra vonatkozó irodalom részletes ismertetésére itt szerencsére nincs szükség, mivel azt a közelmúltban többen is megtették.1 A lényeg meglehetősen tömören összefoglalható: 10. századi külföldi forrás nem emlékezik meg a magyar fejedelmek szálláshelyéről, Árpád-kori történetíróink adatai megbízhatatlanok2 , és a helynevek sem nyújtanak segítséget.3 Dienes István nyomán4 Révész László a régészeti leletek alapján arra következtetett, hogy ez a központ a Felső-Tisza vidékén lehetett5 , hevesen bíf rált könyvében többek között ezt próbálta cáfolni Kristó Gyula.6 Kristó szkepszisé-1 Révész 1991, 624-626.; Mesterházy 1995.; Révész 1996, 201-203.; legújabban Bóna 2000, 41-42, , 103. 2 Árpád szállása: Anonymus - SRH I, 88., kri-I tikája: Györffy 1948,109.; Kézai - SRH 1,166. iüetve a 14. századi krónika kompozíció - SRH I, 290., kritikájuk: Györffy 1948,102., Kristó 1980,443-444. Árpád temetkezési helye: Anonymus - SRH I, 106., kritikája: Kristó-Makk 1988, 20. Curzan szállása: Anonymus - SRH 1,95. A Kuszán-Kuszál-Kurszán kérdés részletes taglalása: Kristó 1993. Kristó szerint Kuszál/Kusál gyula szállása a Kárpát-medence legnyugatibb sávjára tehető -Kristó 1993,85-88. Ezek után érthetetlen, miért hivatkozik Kristó Gyula helyeslően Mesterházy Károlyra, miszerint „Révésznek - azt kellene bebizonyítania, hogy a történeti hagyománnyal szemben a Felső-Tisza vidékén temették el Árpádot és utódait." Mesterházy 1993, 300. Idézi Kristó 1995, 175. Mint fentebb láthattuk, nek alighanem egyetlen lényeges kiindulópontjavan: nem ismeri el „a Szőke Béla-Györffy György-féle magyar köznép" létét, a régészetben általában a fegyveres kísérő rétegnek tulajdonított emlékanyagot pedig a „magyar népi had" hagyatékának tekinti.7 Valójában csak látszat ellentét van Révész és Kristó között. Előbbi kizárólag szociológiai különbséget lát a „Hampel A és B" leletkör között, utóbbi elsősorban etnikait8 , ennek ellenére nem lehet kérdéses a Felső-Tisza vidék kitüntetett szerepe.9 Kristó szemszögéből ez azt jelenti, hogy a magyarság nagyobb tömegben telepedett itt meg, mint másutt - azt viszont nyilván Kristó Gyula is elfogadható feltételezésnek tartja, hogy Árpád a székhelyét a saját népe, nem pedig a leigázott szlávok között állította fel. A kérdés kapcsán szeretném egy olyan forrásra felhívni a figyelmet, amelyet ebben az összefüggésben még nem vettek szemügyre. Bíborbanszületett Konsztantinosz a De administrando imperio 40. fejezetében leírja Turkia szomszédait és folyóit.1 0 A forrást általában az Árpád megtelepedésével illetve temetésével kapcsolatos történeti hagyomány 10. századi eredetével a történészek már régen leszámoltak. 3Györffy 1970., kritikája: Bartha 1987,98-99., Kristó 1980, 444., Kristó 1993, 82-θ3., igen részletesen: Kristó 1995, 255-275. 4 Dienes 1986, 92-101. 5 Révész 1996, 201-206. 6 Kristó 1995, 173-177. Válasz: Révész 1997, 228-230. 7 Kristó 1995, 207-227. s Kristó 1995, 149-166. 9 Ezt Kristó is elfogadja: Kristó 1995,163-164. 10 DAI1,176-179.: Sorrendben: Ίστρος, Τιησης, Τούτης, Μορησης, Κρίσος, Τίτζα. Ismeretlen név a Τούτης, - DAI II, 152. Ennek ellenére, tekintettel a földrajzi sorrendre nyilván helyesen, általában a
