Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
464 PÁLOSFALVI TAMÁS szerzett ugyan némi katonai tapasztalatot, de nyomába sem ért sem Vitovecnek, sem a Frangepánoknak. A döntést csak azzal magyarázhatjuk, hogy Mátyás egy hozzá feltétlenül hű, „kézzel vezérelhető" embert akart e fontos poszton látni, és adományaival egyelőre sikerült kielégítenie a hatalmas délvidéki bárókat.23 0 Szapolyai mellett egyelőre Újlakit is meghagyta a szlavón bánságban.23 1 Hamarosan kiderült azonban, hogy választása nem bizonyult tökéletesnek. Az új védelmi rendszer első próbájára nem sokat kellett várni, mert 1464 nyarán a törökök megpróbálták visszavenni Jajcát. Az ostrom nem járt sikerrel, s a visszavonuló ellenség nyomában Mátyás ismét benyomult Boszniába. Zvornik ostroma azonban a szultáni seregek ismételt feltűnésekor meglehetősen szégyenteljes menekülésbe torkollott.232 A hadjárat kudarca joggal aggaszthatta Mátyást, mert ezúttal mintegy 12000 főre rúgó seregében a cseh zsoldosok és Vitovec233 mellett olyan bárók csapatai is harcoltak, mint Szentgyörgyi Zsigmond gróf, Vitovec vezértársa a görzi háborúban, vagy Ellerbach Berthold, akik bizonyosan a legmodernebb páncélos lovasságot vonultatták fel, és a nyugati harctereken már bizonyították rátermettségüket. A rosszul dokumentált hadjárat egyik fő forrása Bonfini közismerten megbízhatatlan elbeszélése, aki a megfutamodást végső soron Szapolyai Imre boszniai kormányzó sebesülésére és ennek nyomán elillanó bátorságára vezeti vissza.234 Valószínűbb, hogy Mátyás Szapolyai katonai teljesítményével nem volt megelégedve, esetleg a hadjárat stratégiai célját ítélte utólag elhibázottnak. Tény, hogy 1465 március végén - április elején Szapolyai társakat kapott a boszniai kormányzóságban, mindenképpen Vitovecet, és talán már ekkor Szobi Pétert és Disznósi Lászlót. Lépését a király azzal indokolta, hogy a kormányzó a felvidéken van elfoglalva,23 5 ez azonban inkább csak ürügynek tekinthető.23 6 Az tény, hogy Szapolyai legkésőbb április végén végleg elhagyta Boszniát. Vitovecre ezzel szemben éppen ott vártak újabb megbízatások. Miközben á török a jól ismert módon csalárd békeajánlatokkal próbált éket verni Mátyás és szövetségese, Velence közé,23 7 a magyar király továbbra is minden 230 Meglehet, Vitovecnek azzal fogta be a száját, hogy lemondásáért cserében nem feszegetik Greben megszerzésének több mint vitatható körülményeit. 231 DF 268180; DF 231505. L. még Kubinyi András·. Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején. In: Humanista műveltség Pannóniában. Szerk.: Bartók István, Jankovits László, Kecskeméti Gábor. Pécs 2000 (a továbbiakban: Kubinyi: Vitéz) 9. A fontos tanulmányra Tringli István barátom hívta fel a figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm. 232 Thallóczy: Jajca cix-cxix. 233 Vitovec jelenléte ugyan csak november 26-án adatolható a bácsi táborban (DF 233307.), de aligha kétséges, hogy a hadjárat során végig Mátyással harcolt. 234 Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter Bp. 1995 741. 235 Fraknói: Mátyás levelei 83: t r Ad Boznarn propter occupationem magnifici Emerici gubernatoris in partibus superioribus alios capitaneos disponimus, et illos cum gentibus armigeris illuc propediem missuri sumus." (1465. márc. 30.) 236 Szapolyai 1465. április 13-án bukkan fel utoljára délen (DF 231505.), ezt követően minden jel szerint folyamatosan északon tartózkodik: 1465. máj. 22: Mohi (Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. I. Bp 1910 — a továbbiakban: Iványi: Bártfa — 1586. sz.); július 20: Tállya (Iványi: Bártfa 1594. sz.); 1466. jan. 19: Késmárk (Iványi: Bártfa 1608. sz.); május 14: Szepesvár (Iványi: Bártfa 1630. sz.). A címet májusban még viseli. Fraknói 159. kegyvesztettségről beszél, ami politikai értelemben természetesen nem igaz, csak katonailag. Alighanem kárpótlásként kapja a szepesi örökös ispánságot! 237 Fraknói: Mátyás levelei 78.; MDE I. 351-352.
