Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 461 tötték a magyar sereg figyelmét, végrehajtották stratégiai főcéljukat: elfoglalták Boszniát, annak fővárosával, Jajcával egyetemben.20 3 Tamás István bosnyák királyt kivégezték. Mátyás, aki tisztában volt az erők egyenlőtlenségével, nem mert szembeszállni a szultáni főerőkkel, s arra szorítkozott, hogy Szerbiát prédálja. Nem tudni, hogy az előre kikötött három hónap elteltével valóban szélnek eresztette-e a nemesi csapatokat, mindenesetre az 1463 végén Jajca visszafoglalására indított hadjáratban Giskra kipróbált katonái mellett már számíthatott a várostromban messze legtapasztaltabb Vitovec és zsoldosai segítségére. Mielőtt azonban az ország egyik kapujának tekintett vár visszaszerzésére indult volna, szeptember 12-én Péterváradon szerződést kötött a velencei köztársasággal, egyebek mellett Vitovec János szlavón bán jelenlétében.204 Az utóbbi szerepéről az 1463. december 26-ig tartó ostromban sajnos egyáltalán nincsenek adatok, de előélete ismeretében biztosra vehetjük, hogy hasznossá tette magát, és oroszlánrészt vállalt a több tucat boszniai vár elfoglalásában. Jajca visszafoglalása után Mátyás Szlavóniába indult, és itteni tartózkodásának minden jel szerint a zágrábi püspökség helyzetének rendezése volt a célja. Az események megértéséhez azonban némileg vissza kell tekintenünk az időben. A püspökség körüli bonyodalmaknak ugyanis kétségtelenül óriási az irodalma, csak éppen azt nem tudjuk továbbra sem, hogy pontosan mi történt. Az közismert, hogy Ciliéi Ulrik halála és kegyencének menekülése után két püspöke maradt Zágrábnak, a néhai Tallóci Matkó bán embere, Csupor Demeter, és Újlaki Miklós egykori kancellárja, Debrentei Tamás.20 5 Az viszont, hogy Ciliéi halála után ki kaparintotta meg a püspökség várait, nem ismert. Későbbi adatokból úgy tűnik, hogy nem Vitovec (ő csak a glogoncai prépostságot tartotta elfoglalva),20 6 viszont ő ellenőrizte Zágrábot, s így a káptalant. A két rivális püspök résztvett az 1459. február 10-i Mátyás-párti budai gyűlésen, Csupor zágrábi püspökként, Debrentei egyházmegyéjének megjelölése nélkül.207 II. Pius pápa 1460. decemberében utasította legátusait, hogy hozzanak döntést a két rivális között,208 de sokáig nem történt semmi. A sokfelé lekötött Mátyásnak sem ideje, sem energiája nem volt arra, hogy az üggyel foglalkozzon, s így csak 1462 tavaszán történt előrelépés. Bár bizonyítani nem lehet, nagyon valószínű, hogy Vitéz János ekkori szlavóniai tartózkodásának egyik célja Vitovec hozzáállásának kipuhatolása volt. Ekkor merült ugyanis fel, hogy Vitéz venné át a zágrábi püspökség kormányzását,209 és ez a terv kivihetetlen volt a zsoldosvezér jóváhagyása nélkül.21 0 Vitéz mindenesetre 1462. májusában megkapta Mátyástól a káptalani javadalmak adományozásának 203 Thallóczy: Jajca LXXXII-LXXXVI. 204 Katona, Stephanus: História critica regum Hungáriáé stirpis mixtae. Tom. VT. Ordine XIV 651. 205 Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyűri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Bp. 1895 (a továbbiakban: Fraknói: Kegyúri jog) 188. 206 Fraknói: Mátyás levelei 28. 207 Kaprinai: Dipl. 245. 208 Fraknói: Kegyúri jog 188. 209 Fraknói: Kegyúri jog 189. 2111 Vitovec befolyását jól mutatja, hogy 1461-ben a zágrábi káptalan spectabilis et magniftci domini Jani Zagorie comitis et regni Sclavonie bani kérésére vonja vissza az Antal volt zágrábi bíró és más zágrábi polgárok ellen hozott egyházi szankciókat. Tkalcic: Monumenta II. 285.
