Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 451 messég és a Vitéz vezette klérus támogatásában, talán elérkezettnek látta az időt, hogy bosszút álljon a három évvel korábban elszenvedett sérelemért. Ha így volt, Mátyás súlyos árat fizetett elhamarkodott döntéséért, mert Vitoveccel (és persze Újlakival) együtt egy jó darabig Szlavónia is elveszett a királyi hatalom számára. Uralmának első súlyos válságára Mátyás úgy reagált, hogy február 10-én Budán hűségesküt tétetett a hozzá hű bárókkal és tekintélyes köznemesekkel (köztük Nagy Simonnal).12 9 Egy héttel később a Mátyás ellen lázadók, Garai László volt nádor és Újlaki Miklós vezetésével Németújváron magyar királlyá választották III. Frigyes császárt.130 A pártütők között ott találjuk Vitovec János szlavón bánt is, aki alig egy esztendővel korábban még Mátyás szolgálatában próbálta foglyul ejteni a szent római birodalom uralkodóját. Bár az április 7-i körmendi csata résztvevői között nem említik, szinte bizonyos, hogy ott volt Frigyes vezérei között.13 1 Ez pedig azt jelenti, hogy immáron másodszor került szembe a Mátyás csapatait vezénylő Nagy Simonnal. Meglehet, hogy Újlaki és a többi magyar főúr csupán zsarolni akarta Mátyást Frigyes megválasztásával,13 2 Vitovec azonban, ha cselekvésre szánta el magát, nem ismert tréfát. Nem meglepő tehát, hogy miközben Frigyes magyar párthívei 1459. áprilisától kezdve megfelelő jutalom ellenében egyenként kibékültek Mátyással (Garai László pedig meghalt), Vitovec megmaradt a császár hűségén, aki magyar királyként szlavón bánná nevezte ki. Frigyes szabályos hűbéri szerződést kötött a zsoldosvezérrel, aki a szlavón bánság fejében ígért neki szolgálatot.133 Ilyen minőségében küldte Frigyes június elején Baumkircher Andrással és Ellerbach Bertolddal együtt Sopron védelmére.134 Az ifjú Mátyás szorult helyzetét jól mutatja, hogy Vitovec elpártolását nem merte megtorolni. Meghódolása után Újlaki visszakapta ugyan szlavón bánságát, de a király nem tudta rászánni magát, hogy Vitovecet erővel próbálja eltávolítani a bánság éléről. Számtalan okleveles adat bizonyítja, hogy 1459 elejétől egészen 1464 elejéig de facto Vitovec és Újlaki kormányozták a bánságot.135 Márpedig az s ez, értelemszerűen, még az előző esztendő végének viszonyait tükrözte. Ennek alapján úgy tűnik, hogy Mátyás a lázadó Újlakit „hivatalosan" Szlavónia és Macsó éléről is eltávolította, és Szlavóniában a vránai perjelt állította a helyére Vitovec mellé. Ez egyébként nem is meglepő Székely Tamás és Vitovec korábbi sikeres együttműködésének fényében. Ami azt a kérdést illeti, hogy az űj konstelláció miért bomlott fel ilyen hirtelen, egyelőre találgatásokra vagyunk utalva. 129 Kaprinai: Dipl. 245-247. 130 Kaprinai: Dipl. 249-251. 131 A csata új értékelésére 1. Veszprémi László: i. m. (1. a 31. jegyzetet.) 132 Kubinyi: Kaposújvár 28. 133 Krones: Chronik 151. 134 Házi: Sopron: 359. 135 D F 275126. (1459. júl. 12.); DF 231430. (1459. okt. 12.); DF 218868. (1459. dec. 5.); DF 218869. (1460. jún. 22.); DF 267980. (1461. feb. 2.); DF 275014. (1461. ápr. 14.); DF 255565. (1461. máj. 18.); Levéltári Közlemények (a továbbiakban: LK) VI. (1928) 143. (1461. szept. 22.); LK. VI. (1928) 147. (1462. ápr. 24.); LK. VI. (1928) 148. (1462. aug. 6.); LK. VI. (1928) 149. (1463. szept. 15.); DF 231483. (1464. jan. 19.); DF 275011. (1464. jan. 24.). Az adatok tovább szaporíthatok. Zágrábi ispánjaként Vitovec megtartotta a már a Cilleiek is alatt szolgáló Ebresi Györgyöt (DL 32912.), akinek a helyét később Fodorovci Gergely foglalta el (pl. DF 262980.). Körösi ispánja a jelek szerint végig Szenesei László volt (DF 231430, LK. XII. (1934) 346.). Újlaki vicebánja Szentléleki Miklós volt, de Vitovec egyedül is adott parancsot mindkét vicebánnak (DF 231439.) A két bán együttműködésének bizonyítéka, hogy 1460. Szent Jakab nyolcadán például együtt tartottak gyűlést a szlavóniai nemesség egyeteme számára, amelyen rendelkezést is hoztak a hatalmaskodások kivizs-
