Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429

EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 441 Vitovec, mint látni fogjuk, különösebb jogcím nélkül maga is igyekezett minél nagyobb részt megszerezni az örökségből, elsősorban Szlavóniában, bár gyarapo­dásának kezdeti fázisait lehetetlen pontosan feltárni. Greben és Kristallóc egyér­telműen az övé maradt, de ezeket korábban sem egykori urai révén birtokolta. A többi Cillei-birtok sorsára azonban csak későbbi adatokból lehet visszakövetkez­tetni. Biztos információ csupán amellett szól, hogy már 1457 tavaszán birtokában volt Krapina,5 5 s nem lehet kizárni, hogy már ekkor rátette a kezét a többi zagorjei vár közül is néhányra.56 Az özvegyet, Brankovics Katalint ezek a birtokok nem illették, s az ő figyelmét egyébként is Frigyes császár kötötte le, V László pedig egyelőre nem volt abban a helyzetben, hogy érvényt szerezzen háramlási jogának. Biztosan kivételt képezett Vinica, amely özvegyi jogon Katalin asszonyt illette,57 és meg is tartotta, illetve Belec, amelyet még Ciliéi Ulrik adományozott Turóci Benedeknek.5 8 Ugyancsak nem volt Vitovecé Kosztel, amelyet egy másik volt Cil­lei-familiáris, a karintiai Kreyger András,5 9 és Császárvár, amelyet az V Lászlóhoz pártolt krajnai Baumkircher András szerzett meg.6 0 Kreyger egyébként, honosí­tása ellenére, láthatóan nem Szlavóniában akart letelepedni.6 1 Krapinán kívül tehát legfeljebb Lobor, Oszterc és Trakostyán juthatott ekkor Vitovec kezére. Ha ezekhez hozzászámítjuk a vránai perjelségtől korábban elszakított Béla várát, amely még 1450-ben jutott a cseh vezér birtokába,6 2 Várasd megyében legfeljebb öt vár fölött rendelkezett Vitovec 1457-ben. A Zagorjén kívüli Ciliéi várak közül ugyancsak Brankovics Katalint illette özvegyi jogon Rakonok és Szamobor,6 3 s egyelőre szintén az özvegy (vagy a hozzá hű várnagyok) kezén maradt Kővár, Medvevár, Nagykemlék, valamint Várasd (vár és város). Sztenicsnyák ugyancsak a már említett Kreyger András birtokában maradt.64 A Körös megyei Bednya castellum birtokában 1457. május 10-én erősített meg V László egy másik egykori Ciliéi familiárist, Wolfgang Frodnohart.65 Későbbi adatból kiderül, hogy ugyan­rintnyi összeg lefizetését szabja: DF 258359. Egy nappal később várnagyait utasítja, hogy halála esetén a gondjukra bízott várakat Mihály grófnak és az embereinek adják át. DL 37146. Vitovec János mindkét oklevelet megpecsételte. 55 Látni fogjuk, hogy április 30-i cilli akciója után ide hurcolta foglyainak legalább egy részét. 56 Krones: Chronik 153. A krónika szerzője szerint Vitovec Krapinából kiindulva szerezte meg a többi zagoijei várat. 57 DL 37630. 58 Engel: Archontológia I. 276. 1459. március 16-án Turóci Benedek de domo sua in Belecz habita indul usque curiam Romanam: DF 288158. 59 Krones: Chronik 153. A karintiai Andreas von Kraig Cillei Ulrik halála után az elsők között állt Frigyes oldalára. Már 1457-ben a császár wallenburg-i várnagya, egy évvel később tanácsosa. Paul-Joachim Heinig: Kaiser Friedrich III. (1440-1493) Hof, Regierung und Politik. Köln, Weimar, Wien, 1997. (a továbbiakban: Heinig·. Kaiser Friedrich) I. 212. Vitovec végül 1465-ben egyezett meg Kreygerrel, és 5500 aranyforintért cserében haláláig a kezén hagyta Kosztelt: DL 49438. 60 Andreas Baumkircher is Cillei Ulrik famíliáját cseréli fel ura halála után Frigyes szolgála­tával. Heinig·. Kaiser Friedrich I. 230. 61 V László 1453-ban honosítja Kreygert: DL 44879. 62 Engel: Archontológia I. 276. 63 DL 37630. 64 Engel: Archontológia I. 436. 65 DF 233110. Ö alighanem az ausztriai Frodnacher családhoz kapcsolandó (.Heinig: Kaiser Friedrich I. 45. és 427.), s ugyancsak Cillei Ulriktól kapta szlavóniai birtokát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom