Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 441 Vitovec, mint látni fogjuk, különösebb jogcím nélkül maga is igyekezett minél nagyobb részt megszerezni az örökségből, elsősorban Szlavóniában, bár gyarapodásának kezdeti fázisait lehetetlen pontosan feltárni. Greben és Kristallóc egyértelműen az övé maradt, de ezeket korábban sem egykori urai révén birtokolta. A többi Cillei-birtok sorsára azonban csak későbbi adatokból lehet visszakövetkeztetni. Biztos információ csupán amellett szól, hogy már 1457 tavaszán birtokában volt Krapina,5 5 s nem lehet kizárni, hogy már ekkor rátette a kezét a többi zagorjei vár közül is néhányra.56 Az özvegyet, Brankovics Katalint ezek a birtokok nem illették, s az ő figyelmét egyébként is Frigyes császár kötötte le, V László pedig egyelőre nem volt abban a helyzetben, hogy érvényt szerezzen háramlási jogának. Biztosan kivételt képezett Vinica, amely özvegyi jogon Katalin asszonyt illette,57 és meg is tartotta, illetve Belec, amelyet még Ciliéi Ulrik adományozott Turóci Benedeknek.5 8 Ugyancsak nem volt Vitovecé Kosztel, amelyet egy másik volt Cillei-familiáris, a karintiai Kreyger András,5 9 és Császárvár, amelyet az V Lászlóhoz pártolt krajnai Baumkircher András szerzett meg.6 0 Kreyger egyébként, honosítása ellenére, láthatóan nem Szlavóniában akart letelepedni.6 1 Krapinán kívül tehát legfeljebb Lobor, Oszterc és Trakostyán juthatott ekkor Vitovec kezére. Ha ezekhez hozzászámítjuk a vránai perjelségtől korábban elszakított Béla várát, amely még 1450-ben jutott a cseh vezér birtokába,6 2 Várasd megyében legfeljebb öt vár fölött rendelkezett Vitovec 1457-ben. A Zagorjén kívüli Ciliéi várak közül ugyancsak Brankovics Katalint illette özvegyi jogon Rakonok és Szamobor,6 3 s egyelőre szintén az özvegy (vagy a hozzá hű várnagyok) kezén maradt Kővár, Medvevár, Nagykemlék, valamint Várasd (vár és város). Sztenicsnyák ugyancsak a már említett Kreyger András birtokában maradt.64 A Körös megyei Bednya castellum birtokában 1457. május 10-én erősített meg V László egy másik egykori Ciliéi familiárist, Wolfgang Frodnohart.65 Későbbi adatból kiderül, hogy ugyanrintnyi összeg lefizetését szabja: DF 258359. Egy nappal később várnagyait utasítja, hogy halála esetén a gondjukra bízott várakat Mihály grófnak és az embereinek adják át. DL 37146. Vitovec János mindkét oklevelet megpecsételte. 55 Látni fogjuk, hogy április 30-i cilli akciója után ide hurcolta foglyainak legalább egy részét. 56 Krones: Chronik 153. A krónika szerzője szerint Vitovec Krapinából kiindulva szerezte meg a többi zagoijei várat. 57 DL 37630. 58 Engel: Archontológia I. 276. 1459. március 16-án Turóci Benedek de domo sua in Belecz habita indul usque curiam Romanam: DF 288158. 59 Krones: Chronik 153. A karintiai Andreas von Kraig Cillei Ulrik halála után az elsők között állt Frigyes oldalára. Már 1457-ben a császár wallenburg-i várnagya, egy évvel később tanácsosa. Paul-Joachim Heinig: Kaiser Friedrich III. (1440-1493) Hof, Regierung und Politik. Köln, Weimar, Wien, 1997. (a továbbiakban: Heinig·. Kaiser Friedrich) I. 212. Vitovec végül 1465-ben egyezett meg Kreygerrel, és 5500 aranyforintért cserében haláláig a kezén hagyta Kosztelt: DL 49438. 60 Andreas Baumkircher is Cillei Ulrik famíliáját cseréli fel ura halála után Frigyes szolgálatával. Heinig·. Kaiser Friedrich I. 230. 61 V László 1453-ban honosítja Kreygert: DL 44879. 62 Engel: Archontológia I. 276. 63 DL 37630. 64 Engel: Archontológia I. 436. 65 DF 233110. Ö alighanem az ausztriai Frodnacher családhoz kapcsolandó (.Heinig: Kaiser Friedrich I. 45. és 427.), s ugyancsak Cillei Ulriktól kapta szlavóniai birtokát.
