Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
438 PÁLOSFALVI TAMÁS halála után immár nyíltan a Magyarország feletti uralomra tört. Nem volt tehát akadálya annak, hogy egy közönséges hatalmaskodásból politikai ügyet kovácsoljanak. 1456. augusztus 30-án meg is született az oklevél, amely Kristallócot Vitovec Jánosra ruházta. Az oklevél megszövegezője csak általánosságban utalt azokra a szolgálatokra, amelyeket Vitovec V László szüleinek, Erzsébet királynénak és Habsburg Albertnek tett, feltűnő bőbeszédűséggel tárgyalta viszont azokat a bűntetteket, melyeket Szentmártoni Nagy Simon és a társai elkövettek. Amikor, úgymond a király, a prelátusok, a bárók és az ország nemesei hűséget esküdtek neki, ő nagylelkűen megbocsátotta nekik mindazokat a vétkeket, melyeket közülük bárki ellene vagy a hozzá hű országlakosok ellen az elmúlt zavaros időkben elkövetett, azzal a feltétellel azonban, hogy a továbbiakban örökös hűtlenség terhe mellett tartózkodnak mindenféle belháborútól (gwerra) és kártételektől.42 Szentmártoni Nagy Simon, aki már az általános kegyelem előtt is sok kárt okozott Szlavónia nemeseinek, a kegyelem után mint Szerecsen Miklós íia János fogadott fivére bebocsátást nyert Kristallóc várába, s onnan, valamint Vámhida birtokról, amelyet lónyai Pocsaji Antal direkt erre a célra engedett át a számára, nem félve sem istent, sem embert, cinkosaival együtt tovább fosztogatta a nemesek házait és birtokait, amiért azok egymás után tettek panaszt a király előtt.43 Ráadásul, és most jön a lényeg, Szentmártoni, „semmibe véve királyságunk prelátusainak, báróinak és nemeseinek rendelkezését", „az egész ország (res publica) romlására és megbotránkozására, megzavarni törekedvén a békét és egységet, melyet mi országunk említett prelátusaival, báróival és nemeseivel megszilárdítottunk, újra és ismételten zűrzavart és háborúskodást szított",44 elfoglalta Paschingar Kristóftól Garignica kastélyát, és onnan „számos és elmondhatatlan" bűnöket követett el az országlakosok kárára, egészen addig, míg a derék Vitovec János szlavón vicebán erővel vissza nem vette a castellumot. Ezekért a gonosztettekért, amelyeket Nagy Simon Ciliéi Ulrik báni hivatala idején követett el a király híveinek jóvátehetetlen kárára, és ezzel nemcsak a királyt, hanem a grófot is semmibe vette,4 5 őt és cinkosait: Szerecsen Jánost és Kristallóci Lászlót, mivel „elkövetők és segítőik ugyanazzal a büntetéssel sújtandók" (a szöveg már ismerős 1453-ból!), megfosztotta Kristallóc kastélyától és tartozékaitól, Pocsaji Antalt pedig Vámhida birtoktól, s valamennyit Vitovec Jánosnak adományozta. A dolog érdekessége, hogy a király az ítéletet jelen időben közli, vagyis nem egy korábbi döntést foglal most oklevélbe, majd magától értetődően hozzáfűzi, hogy a várat és a birtokot 42 Vö. DRH. 376. Itt azonban nincs szó arról, hogy a király hűtlenséggel fenyegetné az eskü jövőbeni megszegőit. 43 DL 100653: ,propter quod clamores et querele antefatorum nobilium dicti regni nostri Sclavonie sepe sepius nostram infestarunt maiestatem vociferatis clamoribus predictorum nobilium ipsius regni nostri Sclavonie propulsatis" 44 „in detrimentum et scandalum tocius reipublice perturbacionemque pacis et unionis per nos cum dictis prelatis, baronibus et nobilibus regni nostri modo quo supra facte et stabilité, in dedecus et derogamen nostre maiestatis, denuo et ex novo disturbium et gwerram suscitare et movere machinans et pretendens toto" 45 A gonosztetteket Nagy Simon és a társai in despectum et contemptum nostre maiestatis sed et ipsius domini Ulrici comitis et bani sub officio dicti banatus sui prefatis nostris fidelibus regnicolis in ipsorum irrecuperabile dampnum et oppressionem ipsiusque regni nostri Sclavonie vastacionem et desolacionem követték el.
