Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
436 PÁLOSFALVI TAMÁS „kéréseit".2 8 Az egyházi birtokokat fenyegető veszélyt és a Cilleiek befolyását is mutatja, hogy 1454-ben Vitovec több szlavóniai nemes társaságában a csázmai káptalan egyik birtokát kérte fel a királytól és (!) a Cilleiektől.2 9 Az eset aligha volt elszigetelt. Vitovec természetesen vicebánként is elsődlegesen a Cilleiek zsodosvezére maradt, és nem szűkölködött a megbízatásokban. 1452-ben fontos szerepet játszott V László kiszabadításában, ami azon kevés alkalmak közé sorolható, amikor urainak érdeke legalább rövid időre összhangba került az osztrák és magyar uralkodó elit törekvéseivel. 1454-ben Horvátországban akadt dolga, ahol az előző esztendőben meghalt Tallóci Perkó bán. A Cilleiek azonnal sereget küldtek Ostrovica és egy másik, ugyancsak a horvát báni honorhoz tartozó vár elfoglalására, ez a sereg azonban vereséget szenvedett egy Tamás nevű embertől, akit a Cillei-krónika horvátnak nevez,3 0 mégpedig éppen azon a napon, amelyen Ciliéi Frigyes meghalt. Hogy Vitovec az első hadjárat idején miért nem volt kéznél, nem tudjuk, de másodjára Ciliéi Ulrik már őrá bízta a feladat végrehajtását, és a cseh vezér nem is okozott csalódást: mindkét kiszemelt várat elfoglalta, és átadta urának. 1456-ban Vitovec tovább bővítette szlavóniai birtokait, de ismét igen furcsa körülmények között. Az ügy május 16-án, pünkösd napján kezdődött, amikor Szentmártoni Nagy Simon3 1 több társával együtt, köztük Fejér Osváttal, valamint décsei Rohfi István és László, ill. kristallóci Szerecsen János jobbágyaival, a nevezett Osvát felesége, Anna asszony ösztökélésére Paschingar Kristóf és a felesége, Suskó asszony Garignica nevű birtokára és a rajta álló kastélyra tört, a birtokot kirabolta és felégette, a kastélyt pedig megszállta. Az incidens nem volt különösebben durva, és semmiben nem tért el a korban megszokott és a jogérvényesítés eszközeként elismert hatalmaskodások32 hosszú sorától. Ráadásul a lehetséges 28 DF 233109: Vitovec egy bizonyos Domoslaus-nak adományozza a dombrói kerületben lévő Atak prédiumot, amelyet maga Benedek zágrábi püspöktől kapott. Domoslaus Vitovec Atak-i vicecomese, aki a körösi szolgabírókkal együtt végez iktatást. Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban. III. közlemény. Levéltári Közlemények VI. (1928) 133. 29 DL 102124: „... a serenissimoprincipe domino Ladislao dicti regni Hungarie etc. rege necnon illustribus principibus Friderico et Ulrica comitibus Cilié ac dicti regni Sclavonic banis sibi ipsis in perpetuum dari... procurassent" 30 Krones: Chronik 116. A krónika kiadója a Cilleiek ellenfelét a Korbáviai családhoz sorolja, Kukuljevic pedig (vö. Margalits Ede: Horvát történelmi repertórium. I. Bp. 1900. 648.) Szentgyörgyi Székely Tamás vránai perjellel azonosítja. Valójában egyiküknek sem volt köze a horvát báni honorhoz. Sokkal valószínűbb, hogy Vitovec ellenfelében azt a bilaji Tvrtkovics Tamást kell látnunk, aki Tallóci Perkó utolsó ismert várnagya volt Ostrovicában. Engel·. Archontológia I. 384. 31 Szentmártoni igen különös alakja e zavaros időszak történetének. Szinte a semmiből bukkan elő az 1450-es évek derekán, fontos szerepet játszik a Mátyás trónra kerülése körüli években, majd amilyen váratlanul tűnt fel, olyan váratlanul tűnik el a történelem színpadáról (1466-ban már néhai: DL 100756.). Kubinyi András szerint (A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. Adatok a XV századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához. Somogy megye múltjából. Levéltár i Évkönyv. Kaposvár 1973. — a továbbiakban: Kubinyi·. Kaposújvár — 28.) elképzelhető, hogy Nagy Simon korábban Újlaki Miklós tolnai alispánja volt. A kérdés mindenképpen további vizsgálatot igényelne. Vö. legújabban: Veszprémy László: „Reddidit amissum fugiens Germanus honorem". Az 1459-es körmendi ütközetek historiográfiájához. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk.: Csukovits Enikő. Magyar Országos Levéltár 1998. 323. 10. j. 32 A hatalmaskodás jelenségének modern szemléletű értékelését 1. Tringli István : Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk.: Csukovits Enikő. Magyar Országos Levéltár 1998. 311-314.
