Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején II/409
HITELESHELY ÉS A KIRÁLYI KÜLÖNÖS JELENLÉT 419 számítható és az 1397-es megtorpanás után, az 1403-as lázadás leverése és Kanizsai János érsek főkancellári tisztéből való letétele után teljesedett ki olyannyira, hogy az 1400-as évektől szinte Jakabot tekintik a bíróság vezetőjének.8 0 Az 1401-es zavarok kihatással voltak a különös jelenlét működésére is, az országnagyok a rendes udvari bíróságokon, a nádor, az országbíró protonotáriusához és a különös jelenlét helyetteséhez intézett parancsaikkal a pereket halasztatták.8 1 Az 1403-as felkelés egyik hatásaként a főkancellári tiszt 1403 májusától egészen 1404 végéig üresedésben volt8 2 - talán nem véletlen, hogy az alkancellárral is ekkor találkozunk először -, mivel Kanizsai János érsek az 140 l-es felkelésben is vezetőszerepet játszott, ekkor pedig már kifejezetten ő volt a vezetője.8 3 A másik jelentősebb következmény, hogy 1405 elejéig nem volt nagypecsét,8 4 ennek nyomán nem egyszer előfordult, hogy a király, mivel titkospecsétjei távol voltak, a kápolnaispán kezelésében lévő középpecséttel8 5 vagy a kápolnaispán saját pecsétjével8 6 erősítette meg az oklevelet. A harmadik következménye a bíróságok Budára költözése volt, a különös jelenlét esetében már az 1404-es évtől megfigyelhető, hogy az idézések többnyire Budán kelnek,8 7 de a bíróság ülései csak 1406-tól zajlanak ugyanott.8 8 A bíróság által kiadott oklevelekre egyrészt Eberhard - nem pontificalis - pecsétjét nyomják, másrészt pedig a nagypecsétet, amelyet 1412-től kezdve az alkancellár őrzött. Feltehetőleg ugyanő őrizte a püspök pecsétjét is. Mindezek azt is jelentik, hogy Zsigmond király 1403 után nem kért a kancellárok királyt ellenőrző szerepéből,89 Ε helyzet elérésében segítségére lehetett Eberhard kora, aki ekkor már kb. 60 éves90 és az, hogy kancellárja hatalmi ambícióit bőven kielégítette a szlavóniai birtokrendezés, illetve az oklevél bemutatásokból befolyt jövedelem.9 1 így ő nyugodtan intéztethette ügyeit az alkancellárokkal, akiket -pályájukon végigtekintve - igen meg is becsült. Az első alkancellár Lampert volt, ban (IV 3). Aztán ellenkezőleg, 1411-ben ne hozzon ítéletet (III. 1140), 1413-ban halasszák a pert személyes jelenléte elé (IV 604). 80 Bónis·. Jogtudó értelmiség 123-125. 81 ZsO II. 1074-5. 82 Itt jegyzem meg, hogy Zsigmond király 1403. szept. 16-i, Hédervári Miklós részére szóló adománylevelében Kanizsai János mint pridem archiepiscopus Strigoniensis szerepel! (A Hédervárycsalád oklevéltára I—II. Közlik Radvánszky Béla és Závodszky Levente. Bp., 1909-1922. I. 119.)) 83 Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. (=Mályusz: Zsigmond király) 52-53. 84 Az általunk ismert első: 1405. márc. 8. ZsO II. 3702. 85 ZsO II. 3056. 86 ZsO II. 5672. A királyi káplán majd kápolnaispán 1405. jún. 14-e és 1412. febr. 6-a között (Engel: Arch. I. 91.) Babócsai István fia: Gergely volt, aki már 1398-ban pesti plébános és királyi káplán (ZsO I. 5530), majd 1402-1403-tól (3148), Szerdahelyi Ders Pálnak a titeli prépostságra való áthelyezésével, 1404-ig bácsi prépost lett, végül budaszentlőrinci pálos perjelként halt meg. Lukcsics Pál: XV századi pápák oklevelei, I—II. Bp., 1931. (= Lukcsics) I. 459. 87 Pl. 1404. jún. 7. (Uo. 3234). 1405. máj. 24. (3906), szept. 16. (4156). 88 1404. nov. 11. Visegrád (3491). 1405. jún. 5. Uo. (3942), szept. 9. Uo. (4146). 1406. febr. 12. Buda (4453), febr. 20. Uo. (4463). 89 Gerics: Bíráskodás és központi igazgatás 299. 90 Eberhard 1417. dec. 11-i supplicatio-jában 70 év körülinek mondja magát (ZsO VI. 1230). A Rajna-vidékről származott, az 1380-as években került Magyarországra, életére és unokaöccseire, köztük is Albeni János későbbi főkancellárra lásd Mályusz: Zsigmond király 58-59. 91 Mályusz: Zsigmond király 56.
