Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején II/409
HITELESHELY ÉS A KIRÁLYI KÜLÖNÖS JELENLÉT 417 méghozzá Jakab mester vezetésével (aki a Zsigmondkor egyik legrejtélyesebb alakja, 1395-1428 között ö vitte az ügyeket a különös jelenléten és egyben királyi jogügyigazgató is volt. Bónis Györgynek sikerült kiderítenie, hogy apját Mártonnak hívták - szerinte talán idegen lehetett - és már 1389-ben a kúriában dolgozott mint nótárius. Fejér és Pest megye határán szerzett birtokokat, de javára szóló birtokadományról nem tudunk.6 1 ) -, és minden az Anjou-kori reform előtti viszonyok szerint működött tovább. A főkancellári tisztség újra címmé vált, az ügyeket a király bizalmi embere, az alkancellár viszi. Az előbb elmondottakat plasztikusan fejezi ki a következő három példa a két időszakból: I. 1. 1406. szeptember 7. Végles. (Zólyom m.) Zsigmond király általános parancsa az ország valamennyi bírói hatóságához. Az oklevél vörös viaszba nyomott titkospecséttel volt megerősítve.62 2. 1406. szeptember 7. Szalatna. (Zólyom m.) Zsigmond király Garai Miklós nádorhoz és bírói helyetteseihez. A Csetneki Zsigmond ellen a különös jelenléten folyó perét késlekedés nélkül végső ítélettel fejezzék be!63 - Az oklevelet, mint látni fogjuk, kétségkívül Eberhard adta ki Zsigmond király nevében, és a mintegy éve folyó pert ismét áttette a nádori jelenlét elé a királyi különös jelenlét bíróságáról.64 3. 1406. szeptember 7. Buda. Zsigmond király iktató parancsa a csanádi káptalanhoz. Az ellentmondókat a különös jelenlét elé kell idézniük. Az oklevelet, mivel pecsétjei a távol lévő Eberhard zágrábi püspök, kancellárnál vannak, a püspök pecsétjével erősítette meg..65 4. 1406. szeptember 7. Buda. Zsigmond király idéző parancsa a kalocsai káptalanhoz.6 6 5. 1406. szeptember 7. Végles. Garai Miklós nádor a Trencsén és Oroszlánkő várakhoz tartozó mezővárosokhoz.67 61 Bónis: Jogtudó értelmiség 124-127. 62 ZsO II. 4965. Zsigmond király szeptember 3-a és 15-e között volt itt. Engel·. Királyitin. 68. Valószínűleg a nyár elejei osztrák hercegek elleni "hadjáratot" pihente ki a királyi pár a felvidéki városokban. Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig. Főszerkesztő Benda Kálmán. A vonatkozó rész Engel Pál munkája. Bp., 1981. 241. Borbála királyné aug. 15-én keltezett Szalatnáról (ZsO II. 4928). 63 Uo. 4966. 64 A per 1407. jún. 5-én, Garai Miklós nádor jelenléte előtt folytatódott (Uo. 5546), majd mivel a kúriából kiküldött nádori emberek egyike sem tudott megjelenni, 1408. júl. 27-én a nádor az esztergomi káptalant bízta meg a végrehajtással és az oklevelet az országbíró pecsétjével erősítette meg, mivel ítélőmestere, Kóvári Pál a pecsétekkel távol volt (Uo. 6260) — méghozzá Zala megye nádori közgyűlésén, ahol a nádor nevében adott ki okleveleket júl. 2-a és aug. 2-a között. (Uo. 6190, 6288 — aug. 10-i kelettel, azonban Mályusz Elemér is rosszul oldotta fel a közgyűlés 32. napját.) A per 1411. vízkeresztjéig nem nyert befejezést (7749). 65 Uo. 4967. 66 Uo. 4968, a kalocsai káptalan jelentésének hátlapján: Contra non venit, és a pert 3 márka bírsággal vízkereszt nyolcadára halasztották; hasonló parancs a sági konventhez más ügyben: 4969. 67 Uo. 4970.
