Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején II/409
410 C. TÓTH NORBERT Ideje megfordítanunk az oklevelet és megnéznünk a konventben a királyi ember és a konventi kiküldött beszámolójáról készült feljegyzést6 és az alatta lévő fogalmazványt. A feljegyzés szerint a vizsgálatot Szúti János királyi ember Tamás fráter presbiter konventi küldöttel végezte, akik június 19-én kiszálltak Deregnyő birtokra, ahol megidézték Bessenyőt és Pált, még ugyanezen a napon Tárkányban a tárkányi nemeseket, majd másnap Nagygéresen Fogas Mátyás alispánt és Kisrozvágyon pedig György szolgabírót idézték Jakab-nap nyolcadára a különös jelenlét bírósága elé. Utána még feljegyezték, hogy útközben bevallás nem történt.7 Ezzel szemben a konventi fogalmazvány szerint a június 22-i jelentésben csak a tárkányiakat és Kisrozvágyi Györgyöt idézték meg a kiküldöttek. A két magyarázat a következő lehet: (1) Ha még a vizsgálat előtt kihúzták a neveket, mivel a konventben úgy értesülhettek, hogy a nevezettek nem vettek részt a hatalmaskodásban, akkor a kiküldöttek azért idézhették meg őket, mert a helyszínen elvégzett vizsgálat azt bizonyította, hogy ők is részt vettek a cselekményben. Az már egy újabb kérdés, hogy a konventi illetékes mégis miért a mandátumban elvégzett korrekciók szerint rendelte el az oklevél kiállítását. (2) Ha a visszaérkezés után húzták ki a neveket - tehát az érthetőség kedvéért: a mandátumban felsoroltak mindegyike részt vett a hatalmaskodásban, ezért a helyszíni vizsgálat elvégzése után mindannyiukat megidézték - az valamilyen külső erő hatására történhetett csak. (Véleményem szerint ennek kisebb a valószínűsége.) A hatalmaskodás elkövetésének okára nincsen adatunk, de a cselekmény mozgatórugója a Kistárkányi családon belül kitört örökösödési viszályban keresendő, erről árulkodik, hogy a kárt szenvedett birtokrész a panaszosok atyafiától, Domokos fiáról, Lászlóról szállt rájuk. Csábító feltennünk, hogy az alperesek is részt kívántak az elhalt családtag birtokából. A per folytatását nem ismerjük, Jakab-nap nyolcadáról nem maradt fenn ez ügyben kelt oklevél, a következő évből pedig nem ismerünk erre vonatkozót. Térjünk vissza még a vizsgálathoz, próbáljuk meg rekonstruálni a lefolyását. A királyi mandátum kézhez vétele után a panaszosok vagy megbízottjuk - lehetséges, hogy a hatalmaskodásról hírt hozó - még aznap vagy másnap elindult Leleszre. Miután megérkezett, a konvent kijelölte küldöttét - esetünkben Tamás presbiteri8 -, aki a felnyitott mandátummal elindult, útvonalát úgy kellett megválasztania, hogy a felsorolt királyi emberek közül valamelyiket mihamarabb otthon találja.9 Az oklevélben felsorolt kilenc királyi ember közül három (Szúti János és Jakab1 0 meg Kiseszenyi Fodor István) Szabolcs megyei, a többi hat ([Kis]tárkányi Miklós, Agóci1 1 Péter és András, Cékei Kelemen, Kisfaludi László és Bekes) 6 Borsa Iván: A királyi ember és a hiteleshelyi küldött melléktevékenysége Leleszen. Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Szerkesztették Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. Kolozsvár, 1996. 101-108. (=Borsa: A királyi ember) 105. 7 Borsa: A királyi ember 103. 8 1418. januári adat szerint ő volt a konvent jegyzője (ZsO VI. 1384), akár azt is mondhatjuk, hogy a konvent az ügy súlyának (zempléni alispán, szolgabíró, megyebeli befolyásos család) megfelelően képzettebb fráter-1 jelölt ki tanúbizonyságául. 9 Borsa: Ügyintézési 57. 10 Testvérek, apjuk Péter volt. ZsO VI. 512, 568. 11 Mai neve Berecki.
