Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején II/409
C. Tóth Norbert HITELESHELY ÉS A KIRÁLYI KÜLÖNÖS JELENLÉT I. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején 1420. június 7-én Budán, Zsigmond király1 neve alatt2 az alkancellár mandátumot állított ki Tárkányi Mátyus diák fiai, György és Miklós részére. A mandátumban parancsot ad a leleszi konventnek vizsgálat végzésére. Az ügy, amelyben a vizsgálati parancs kelt, a következő: György és Miklós 1420. májusában Budára jöttek a György-napi nyolcadra3 pereik vitele végett, ám amíg ők a királyi udvarban időztek, atyafiaik leromboltatták és megsemmisíttették Tárkány birtokon, birtokrészükön álló, befejezetlen és berendezetten kúriájukat. A panasz szerint a felbújtók (Kis)tárkányi Benedek fia András, Boda (János) özvegye meg fiai János, Benedek, Ozsvát és Dénes voltak, az illusztris elkövetők pedig Pazdicsi Fogas Mátyás Zemplén megye alispánja,4 Kisrozvágyi György szolgabíró, Deregnyői Bessenyő és Pál meg Nagy Miklós valamint Keresztúri Miklós. Az általuk elkövetett hatalmaskodásról a panaszosok minden bizonnyal valamelyik familiárisuk révén értesültek. Kérdés az, hogy a felbújtók miért nem maguk "intézkedtek", illetve valójában nem ők voltak-e az elkövetők? A válaszhoz tüzetesen meg kell vizsgálnunk az oklevelet. A mandátum szövegéből a kézbesítés után a konventben többeknek a nevét is kihúzták: az elkövetők közül5 Nagy Miklósét, továbbá az idézendők közül az alispánt, a szolgabírót, Deregnyői Bessenyőt, Pált és Keresztúri Miklóst. Magától adódik a következő kérdés, mikor történt a nevek kihúzása, a vizsgálat elvégzése előtt (1) vagy utána (2)? 1 Az oklevél a Zsigmondkori oklevéltár (I—II. Összeállította Mályusz Elemér III-VI. Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerkesztette Borsa Iván. Bp., 1951-1999. VII. Kézirat. =ZsO) VII. (1801) kötetének készítésekor tünt ki a többi közül, közzétételét — egyelőre — egyedi volta indokolja, mivel segítségével újabb adatokkal gyarapíthatjuk a leleszi konvent XV századi hiteleshelyi működéséről alkotott képünket. Az oklevél teljes szövege a dolgozat végén található. 2 Zsigmond király ekkor éppen úton lehetett Königsaalból a prágai vár felé, (Itinerar König und Kaiser Sigismunds von Luxemburg 1368-1437. Unter Mitarbeit von Thomas Kees, Ulrich Niess und Petra Roschek, eingeleitet und herausgegeben von Jörg K. Hoensch. Warendorf, 1995. 101.) jún. 6. Königsaal, jún. 8. Prága. A kérdésre lásd a dolgozat II. fejezetét! 3 A nyolcadon az első oklevél — mondhatjuk szokás szerint — a 33. napon kelt (jún. 2. ZsO VII. 1783), az utolsó pedig az 56. napon (jún. 25. ZsO VII. 1897), de Tárkányiakkal kapcsolatos egy sincs köztük. A jelek szerint nem maradt ránk az oklevél. 4 Csak ebből az évből van alispánságára adat: Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I-II. Bp., 1996. {=Engel: Arch.) I. 242. 3 Borsa Iván: Ügyintézési törekvések a leleszi hiteleshelyen a XIV és XV század fordulóján. Miscellanea fontium históriáé Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerkesztette Kalmár János. Bp., 1997. 57-64. (= Borsa: Ügyintézési) Erre példa az 5-ös 63. oldalon.
