Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
A VÁCI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA 369 (997-1003 és 1009) is jelentkezhettek. Ezt jelzi, hogy a bizonyosan elsőként — 997 és 1001 között — létrejött veszprémi püspökség területe kiszorította az 1001-ben alapított esztergomi érsekséget a Dunántúlról. Egyfajta kompromisszumot sejthetünk a döntés mögött. Ugyanis nem az első magyar egyházmegyét emelték érseki rangra 1001-ben, hanem a király székvárosában, Esztergomban létrejött egyházmegye lett a magyar egyháztartomány vezetője. Veszprém főpapja csalódottságát — ehhez a lengyelországi poznani püspök esete3 6 hozható fel analógiaként — nem akarták fokozni azzal, hogy dunántúli területeinek egy részét átadják Esztergomnak. Kompromisszumként kapta meg Esztergom az érseki rangot, de kiszorult a Dunántúlról és csupán székvárosa feküdt a Duna jobb partján.3,7 A főegyházmegye a Dunántúlhoz képest vélhetőleg sokkal gyérebb népességű területekkel, a Felvidék nyugati és középső részével volt kénytelen megelégedni.38 Az egyházmegyék elhatárolódásának problémája bizonyos formában az 1009-es püspökségalapításoknál is előkerült. Két oklevél is sejteti, hogy pontosan igyekeztek körülhatárolni a meglévő és létrehozandó egyházmegyéket. A veszprémi püspökség 1009-es adománylevelének tartalma mutatja, hogy benne gyakorlatilag leírták a Szent Mihály püspöke alá tartozó megyéket.3 9 A világos elhatárolás a cél, mivel ebben az esztendőben újabb dunántúli püspökséget, a pécsit alapították meg. A pécsi püspökség ugyanebben az esztendőben kelt alapítólevele megerősíti ezt az elképzelést. A pécsi püspökség ránk maradt alapítólevele lényegében egy határleíró oklevél. A pontos határok leírását, részben a működő veszprémi — Somogy esetében valószínűleg Pannonhalma4 0 — és az újonnan létrejött pécsi püspökség precíz elhatárolását az alapítók még az új egyházmegye működéséhez nélkülözhetetlen adományoknál is fontosabbnak gondolták. A püspökség gazdasági felszerelése ehhez képest másodlagos volt. Az örökkévalóság számára az írás erejével részletesen a határokat biztosították, a kiváltságokra csupán utaltak az oklevél fogalmazói.4 1 Az 1009-ben létrehozott hatalmas kiterjedésű egri egyházmegye megosztására irányuló törekvés, alföldi területének részbeni átadása a váci és bihari püspökség részére a 11. század második harmadában kemény ellenállást válthatott ki az egri püspöknél. A komoly egyházpolitikai konfliktusra utal az Egertől oly 36 1000-ben a Piastok székhelyén Gnieznóban alapították meg a lengyel érsekséget. A poznani püspök mint a legrégebbi lengyel egyházmegye vezetője is igényt tartott az érseki rangra. Gniezno megalapításánál a poznani püspökség területét kezdetben nem is csatolták az új érseki provinciához, a poznani püspök egy ideig megőrizte önállóságát. Kloczowski, Jerzy. A katolikus egyház Lengyelországban. Budapest 1994. 15.; Poznani püspökség közel négy évtizeddel (963 körül) előzte meg a gnieznói alapítást (1000), addig Magyarországon a veszprémi püspökség csak három-négy évvel -997 körül alapíthatták - előzte meg az esztergomi érsekség 1001-es megszervezését, így Veszprém főpapja komolyan nem érvelhetett püspöksége régisége mellett Esztergommal szemben. 37 Ortvay: Egyházi földleírás 6-7. 38 Az 1075-ben kiadott garamszentbenedeki alapítólevélből kiderül, hogy a településhálózat határa még hét évtizeddel az érsekség megalapítását követően is a Garam völgyében az apátság vonaláig ért el. DHA. 213-218.; Pauler I. 134.; Fekete Nagy. Településtörténet 420. 39 DHA. 52-53. 40 Somogy megye 11. század eleji egyházi hovatartozására lásd Solymosi László: Püspöki joghatóság Somogyban a XI. században. In: Turul 1999. 100-107. és Kristó Gyula: Joghatóság Somogy felett Szent István korában. In: Turul 2000. 1-5. 41 DHA. 58.
